Fűforduló

A parlagfű-allergiások arányát, illetve az allergiaellenes készítmények forgalmát tekintve is rekordernek számítunk, a megelőzésben viszont még csak az alapkutatásoknál tart az ország – tájékoztat a Népszabadság.

Többéves csökkenés után az idén újra növekedésnek indult a levegő parlagfüpollen-tartalma Magyarországon. Az országban jelenleg mintegy ötmillió hektár tekinthető erősen fertőzöttnek, ezzel a legszennyezettebb európai ország. Szakmai becslések szerint a lakosság 15-20 százaléka, 1,5-2 millió ember küzd valamilyen fokú parlagfűpollen-allergiával.

A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület adatai szerint az érintettek évente 20-24 milliárd forint értékben vásárolnak a tüneteket enyhítő gyógyszereket, az összes egészségügyi kiadás (az orvosi ellátás költsége, illetve a táppénz) ennek a többszörösére tehető. Emellett évi 30-40 milliárd forintnyi kárt a mezőgazdaság is elszenved a parlagfű miatt, mivel egy meglehetősen agresszív, „elnyomó" gyomnövényről van szó.

A károk és a költségek nagyságrendjéhez képest elhanyagolható az az évi mintegy egymilliárd forint, amit a védekezésre, illetve a megelőzésre költ az állam. Az összeg nagy része nem is a védekezéssel kapcsolatos teendőkre, hanem konferenciákra, tanulmányokra és a pollenészlelő rendszer fenntartására megy el, a legtöbb pénzt a növény visszaszorításában semmilyen szerepet nem játszó ÁNTSZ kapja.

Az állam legfőbb eszköze a küzdelemben a bírság és a kényszerkaszálás. Tavaly országosan összesen 127 millió forintnyi növényvédelmi bírságot szabtak ki a parlagfűirtás elhanyagolása miatt. Kelen Andrásné, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület elnökhelyettese szerint a kényszerkaszálás nem a megfelelő védekezési forma. Az egyesület úgy látja, a parlagfű elleni küzdelem kaotikus és szervezetlen.