Lyukak a sorvadó agyban

Sajnálatos módon egyelőre ismeretlen mind a diagnózis, mind a gyógyítás módja, így csak tüneti kezelésre van lehetőség. Ezzel pedig legfeljebb enyhíthető, illetve lassítható a leépülés. Azonban a kutatók felfedezése szerint az Alzheimer-kór és a szivacsos agysorvadásos járvány egy tőről fakad annak ellenére, hogy az egyik fertőző betegség, míg a másik nem.

Welker Ervin az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetében vizsgálja a neurodegeneratív betegségek okait, természetét, a diagnosztika és a gyógyítás lehetőségeit. A Parkinson- és a Huntington-kór mellett az Alzheimer-ről, a kergemarhakórról, a szivacsos agysorvadásról is tudjuk: a központi idegrendszerben lerakódott bizonyos fehérjék a kiváltó okai.

A kergemarhakór emberi megfelelőjéről megállapították, hogy lehet örökletes, orvos átviheti az emberre valamilyen szerrel, vérrel vagy a fertőzött marhahús fogyasztásával kerülhet be a szervezetünkbe. A központi idegrendszer kóros feledékenységgel, magatartászavarral, biológiai leépüléssel járó elváltozását, az Alzheimer-kórt azonban nem kaphatja meg az ember fertőzés útján, járvány sem alakulhat ki miatta, a tünetek azonban hasonlók, mint a szivacsos agysorvadásban szenvedőké, lefolyása azonban lassúbb.

A fő „bűnösök" a kutatók szerint a prionok, ezek a fehérjetartalmú fertőző részecskék, amelyek az élőlények, az állatok gazdasejtjeiben beteges szaporodásra képesek, ugyanis képesek megváltoztatni a fehérjék szerkezetét és az „elromlott" szerkezetű fehérjéket a szervezet igyekszik eltávolítani, de ha ez nem sikerül, az betegséget okozhat. A kutatók kiderítették, hogy ez a folyamat játszódik le az Alzheimer-kór esetében is, de ez a betegség nem vihető át emberről emberre, mint a szivacsos agysorvadás, amely orvosi beavatkozás révén igen.

Jelen pillanatban tehetetlen az orvostudomány: a tünetek alapján csak kizárásos alapon találgathatják a szakemberek, melyik kórban szenved a páciens. Ha nem Parkinsonban vagy más, megbízhatóan diagnosztizálható betegségben, akkor föltételezhető az Alzheimer, amely teljes bizonyossággal csak a halál beállta után, boncoláskor állapítható meg.

A szegedi kutatók elsődleges célja a korai diagnózis módszereinek a kidolgozása. Eddigi kísérleteik alapján arra következtettek, hogy az a peptid, amely a rossz szerkezetért felelős, a prion-fehérjén keresztül fejti ki hatását.