Ma pénzkérdés a védettség

Pedig ez elkerülhető lehetne, ahogy az uniós országok többségében már így is van, állítják a szakemberek. Tolna megyében évente 20-25 új méhnyakrákos nőt szűrnek ki, de szinte naponta olyan fiatalokat, akik még csak fertőzöttek a HPV-vírussal.

- A humán papilloma vírus (HPV) az egyik leggyakoribb, szexuális úton terjedő kórokozó. Legalább százféle típusa van, de a magas kockázatba nyolc tartozik, ebből két típus az, amely a méhnyakrák kialakulásáért 80 százalékban felelős. Ez utóbbi típusok ellen ad védettséget a három injekcióból álló oltássorozat. Az első kettő között egy hónap, a harmadik előtt pedig fél év telik el - mondta dr. Tóth János főorvos, aki a három éve alakult Tolna megyei HPV-központ vezetője. Hozzátette: nagy gondot jelent, hogy a fiatalok egyre korábban kezdik el a nemi életet, és gyakran a háziorvossal íratják fel a fogamzásgátlót, nőgyógyásszal évekig nem is találkoznak. A tabletta biztonságot jelent a számukra, emiatt a szexuális életük is nyitottabb, arról viszont elfeledkeznek, hogy emiatt fertőzöttekké válhatnak.

A megyei HPV-központban szinte naponta jönnek olyan lányok, akik már érintettek. Őket gyógyszeres kezeléssel meg lehet gyógyítani. És vajon hányan lehetnek azok, akik szűrésre sem jönnek el. Maga a rák egyébként 15-20 év alatt alakul ki.

Tolna megyében - ez az országos átlag is - a nők harminc százaléka jár rendszeresen rákszűrésre. Egyre több önkormányzat támogatja a családokat abban, hogy az oltást időben beadassák a 12-14 éves korú, szexuális életet még nem élt - lányoknak. Bátaszéken például már a második évfolyamot oltják, hasonló a helyzet Bonyhádon, Sióagárdon, Őcsényben, Tolnán is, mondta a főorvos. A szekszárdi önkormányzattal is folytattak egyeztetéseket, de itt több ezer serdülőt érintene, így a támogatást nem tudják vállalni.

Az országban egyébként közel százezer azoknak a száma, akiket már beoltottak HPV ellen, Tolna megyében kétezer körül van ez a szám.