Nemcsak a szülő anya jogait biztosítja, hanem szigorúan szabályozza az otthon szülést a kedden elfogadott rendelet.
Ha a kismama úgy dönt, hogy nem szeretne kórházban szülni, akkor a másállapot 36. hetéig kell egészségügyi szolgáltatót és felelős személyt választania. A felelős személynek vagy szülész-nőgyógyász szakorvosnak kell lennie, vagy pedig olyan felsőfokú képzettségű szülésznőnek, akinek legalább kétéves szülőszobai gyakorlata van, vagy ötven szülésnél már segédkezett.
Az újszülöttet huszonnégy órán belül gyermekgyógyásznak kell megvizsgálnia.
Bizonyos feltételek a kismamára is vonatkoznak, így többek között nem lehet sem túl fiatal, sem negyven év fölötti. Várandósságának szövődménymentesnek kell lennie, és kizáró ok például, ha korábban császármetszéssel szült vagy ikreket vár.
Az otthon szülést nem támogatja a társadalombiztosítás, de azt igen, ha közben kórházba kell szállítani az édesanyát vagy az újszülöttet. Támogatott a házi gyermekorvosi, a védőnői ellátás, a mentés és a laboratóriumi vizsgálat is.
A rendelkezés április 1-jén lép életbe, május 1-jétől alkalmazható, és lehetőséget ad úgynevezett születésházak létrehozására is.
Azokban az országokban, ahol már korábban is lehetőség volt rá, érdekes módon csökkenőben van az otthon szülés iránti igény. Erre Rákóczi István szülész-nőgyógyász hívta fel a figyelmet. Markáns példaként Hollandiát említette, ahol éveken át a gyermekek többsége otthon látta meg a napvilágot, ma már viszont minden száz közül csak harminc.
Az Egyesült Államokban is a korábbi egyszázalékos gyakorisága a felére apadt. Ezzel szemben egyre-másra nyílnak olyan kórházi részlegek, ahol az anya otthon érezheti magát szülés közben. Jó megoldást jelent a kórház mellett működő születésház is.
Mindemellett a professzor elismeri, hogy ideje volt szabályozni a „kis közösségi igények" terén kialakult hazai zűrzavart.