Már ötven szót tud az új szerkezet

Ha a gégét rák vagy sérülés miatt műtéti úton el kell távolítani, a beteg csakúgy nem tud beszélni többé, mint amikor az agyi beszédközpontot éri baj. Hogy ezeken az embereken miként lehet segíteni, az „augmentatív és alternatív kommunikáció" tudományos fogalomkörébe tartozik, ami a beszédükben vagy beszédértésükben károsodott emberek kommunikációjával foglalkozó kutatásokat és megoldásokat takarja. Vannak már ma is módszerek és eszközök, ezekkel az éphez alig hasonló, mégis érthető beszédet lehet elsajátítani. Most egy angol tudóscsoport előállt egy készülékkel, ami a beszédet a száj mozgását érzékelve rekonstruálja.

Phil Green, a Sheffieldi egyetem kutatója elmondta, ez olyan apró mágnesek segítségével lehetséges, amiket a nyelvre és a száj belső felszínére helyeznek. Az általuk generált mágneses erőteret az ajkak, a nyelv, és a fogak mozgása megváltoztatja, ezáltal létrejön az az elektronikus információ, amit egy külső fejhallgatóval összeköttetésben levő szenzorok érzékelnek. A beteg az ajkait mozgatja, voltaképpen beszél, csak hangja nincs. Ténylegesen a készülék szólal meg, a szavakat a szájmozgásból azonosítva.

Jelenleg 50 szó szájmozgását képes felismerni. A további fejlesztés iránya minél kisebb méretű mágneseket alkotni, majd ezeket biztonságos és nem zavaró módon implantálni a szájban, nemkülönben feltérképezni azt is, hova is kerüljenek pontosan, hogy a mesterséges beszédhez a lehető legtöbb információt nyújtsák.

A beszédrehabilitációnak nem ez az egyetlen útja. Stroke-ban, Parkinson-kórban, tehát a beszéd agyközponti és beidegzési zavaraiban másfajta készüléket ajánlanak. Itt a gége ép, de a betegek összefüggő beszédre képtelenek, és ugyancsak körülményes megérteni, mit mondanak. Ez nemcsak a betegét frusztrálja, de a hallgatót is. Stuart Cunningham sheffieldi kutató olyan eszköz prototípusát dolgozta ki, ami a betegtől vett individuális beszédminták sokaságát feldolgozva az információt egy beszédszintetizátornak adja, vagyis az érthetetlent érthetőre fordítja.

A készülék akár egy közeli családtag beszédével is „tanítható", de ha lassan előrehaladó betegségről van szó, a végső stádiumban magától a betegtől még ép beszédet lehet rögzíteni. A készülék betegpróbái az Egyesült Királyságban rövidesen elkezdődnek.

Dr. Tamás László fül-orr-gégész osztályvezető főorvos nagy jövőt jósol a „beszélő készüléknek". Véleménye szerint is „igen hasznos lenne a gége nélkül élő betegek számára a szájból eredő, a nyelv, az ajak és a lágy szájpad mozgásaiból beszédet képző, finomabb rendszer", hiszen a jelenlegi beszédrehabilitációs eszközök korántsem ideálisak. Magyarországon 2008-ban 1190 férfi és 120 nő betegedett meg gégerákban, közülük kb. 500 vált beszédképtelenné. A stroke gyakorisága évente 100 000 lakosra számítva kb. 200 ember, ebből tartós beszédzavar az esetek 15 százalékában marad vissza. Hangsúlyoznunk kell, a „beszélő készülékek" kísérleti fázisban vannak, és csak a beszédzavar meghatározott formáiban alkalmazhatók.