Mérges vita a mindennapi mérgekről

Mennyi mérget veszünk magunkhoz táplálkozás közben? Ez a nyomasztó kérdés újra a figyelem előterébe került, ahogy életbe lépett az új uniós szabályozás. Az Európai Bizottság - az EU élelmiszer-biztonsági hivatalával és a tagországokkal együtt - kétségtelenül óriási munkát végzett, hiszen ezeregyszáz növényvédő szernek 315 mezőgazdasági termékre és a belőlük készült feldolgozott élelmiszerre vonatkozó maradványértékeit írta át. Pontosabban egységesítette, így huszonhét nemzeti szabályozás helyett ezentúl egyetlen lesz érvényben.

Az unió örömünnepét azonban megzavarták a környezetvédő csoportok, amelyek öszszefogva támadták meg az új szabályozást. Szerintük túl magas értékeket állapított meg az Európai Bizottság. Német, osztrák, holland és páneurópai szervezetek azt fontolgatják, hogy bírósághoz fordulnak, kikényszerítendő az uniós álláspont felülvizsgálatát és egyben azt is, hogy az EU vegye komolyan a nem kormányzati környezetvédő szervezetek véleményét.

A holland Natuur en Millieu például azt hangoztatja, hogy a maximális maradványértékeket a legrosszabbul teljesítő tagállamok igényeihez igazította a bizottság. A Greenpeace szerint az alma, a körte, a szőlő és a paradicsom túl sok mérgező anyagot tartalmazhat, és ez különösen veszélyes a gyermekekre nézve. A szervezet úgy becsüli, hogy az unióban forgalmazott élelmiszerek fele növényvédő szerekkel szennyezett.