Molekulák nagy varázslója - a Cavinton sztory

Sokan az egyik leghíresebb magyar gyógyszer, a Cavinton „atyjának" nevezik. Az interjú Szántay Csaba Széchenyi-díjas akadémikussal, a Magyar Feltalálók Egyesületének alapító elnökével, s ez év nyarától a Feltalálók Nemzetközi Lovagrendjének tisztjével készült. A 81 éves vegyészmérnök ma is aktív oktató és kutató, a Műegyetem szerves kémia tanszékén kívül - amelyet tizenhat évig vezetett - az MTA Kémiai Kutatóközpontjában is évtizedek óta folytatja a képzést és a kutatást. Ma is a legfőbb tevékenysége: munkatársaival gyógyszergyárakkal működik együtt új gyógyszerek és új technológiai eljárások kifejlesztésében, amelyek részint gazdaságosabbak, részint hatékonyabbak, mint az eddigiek.

Mint mondja, hat évtizedes kutatói-feltalálói pályája legfontosabb sikerének a Cavinton gyógyszer szintézisében elért eredményei állnak az első helyen. A Richter gyógyszergyár kutatói különítették el a télizöld meténg nevű gyógynövényből a vinkamin alkaloidot, ami javítja az agyi vérkeringést, és eredetileg ennek az átalakításával készítették a Cavintont. A növény nagyüzemi termesztése azonban nehéz és kockázatos, mert az árnyas, erdőszéli helyeket kedveli, vagyis a termés és így a termelés is nagyban függ az időjárástól. Ezért javasolta, hogy a hatóanyagot próbálják szintetikus úton előállítani.

A gyár mérnökeivel együttműködve sikerült megoldani a totálszintézis problémáját, és ezáltal függetleníteni a gyártást a növényi forrástól. Szántay Csaba az eljárásokkal kapcsolatban elmondta, ha a teljes szintézissel előállított gyógyszer költségtakarékossági tényezője vetekszik a természetes anyagból előállítás költségével, akkor a szintetikus eljárás nagy előnyöket nyújt, mert az időjárástól független. Példaként megemlítette, hogy amikor öt éve a délkelet-ázsiai cunami bekövetkezett, elpusztította azokat a nagy trópusi ültetvényeket, ahol a voacanga fát termesztették. E fa kérgéből állította elő a Richter legnagyobb konkurense a vinkamint, illetve a Cavintont.

A katasztrófa miatt ez a vállalat feladta a Cavinton előállítását, így a Richter óriási versenyelőnyre tett szert, és megerősítést nyert az a felfogás, miszerint a szintetikus termelés megbízhatóbb, mint a növény alapú. Az akadémikus kifejtette, hogy a Cavinton szintézisében elért eredményei nem feltétlenül jelentették a tudományos-feltalálói pályája csúcsát, hiszen a gyógyszerkutatásnak soha sincs vége. Ugyanannak a gyógyszernek, így a Cavintonnak is állandóan tovább lehet fejleszteni a gyártási eljárását, folytatni az eredeti gyógyszermolekula mesterséges módosítását.

Mivel a gyógyszer nem csupán szellemi, de egyben ipari és kereskedelmi termék is, a versenyben az tud sikeres maradni, aki mindig hatékonyabb és gazdaságosabb, mint versenytársai. Például a Cavintonhoz több tucat szabadalom fűződik, a találmány, a technológia és a gyártás minden fázisára bejelentették szabadalmat, hogy más ne tudja lemásolni.