Míg 1999-ben a visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság 5100 esetben fordult elő, addig 2007-ben már hatezer ilyen esetet jelentettek.
Míg Közép-Európában nő a gyermekvállalási kedv, Magyarországon egy évtizede a teljes termékenységi arányszám változatlanul alacsony - mondta Spéder Zsolt a 2009-ben alakult Népesedési Kerekasztal tájékoztatóján. A KSH Népességtudományi Intézetének igazgatója szerint népesedéspolitikai fordultra van szükség. Hozzátette: ha az 1973-1977-ben született nagy létszámú generáció nem pótolja be az elmaradt gyermekvállalásokat, erre képtelen lesz az őket követő fogyatkozó nemzedék. A családtámogatási rendszerről szólva kifejtette, a jövőben lehetővé kell tenni a család és munka összeegyeztethetőségét.
„Sok a meddő a magasan kvalifikált fiatalok között" - mondta Kopp Mária egyetemi tanár, amit a körükben állandósult stresszhelyzet hatásaként magyarázott. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Kerekasztal fő célkitűzése, hogy ösztönözze a gyermekvállalást.
Már a startnál betegek
Nem javulnak az újszülöttkori betegségek, valamint a koraszülöttségi számok sem, sőt a méhen belüli károsodást elszenvedett, vagy a gyengébb fejlődést átélt magzatok száma még növekedett is az elmúlt években. Míg 1999-ben a visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság 5100 esetben fordult elő, addig 2007-ben már hatezer ilyen esetet jelentettek. A gyerekek negyven százaléka ma már nem házasságból születik, ami azért elgondolkodtató, mert az önmagát biztonságban érző, szeretetteljes közegben élő anya pozitív érzelmei óhatatlanul is jobban védik a magzatot. Sok a családi összevisszaságról árulkodó, nehezen kommunikáló, bizonytalan, magára hagyatott szülő, mert megszakadtak a biztonságot adó régi szálak, amelyek stabilizálták a gyerek fejlődését, betegség esetén biztosították a családi ellátását.