Nyugdíjrendszer: öt javaslat a biztos ellátásért

A szakértők azt vizsgálták, hogy 2050-ig hogyan javítható a magyar nyugdíjrendszer. Megállapították, hogy a következő négy évtizedben két nagy hullámban a Ratkó-gyerekek és az ő gyermekeik vonulnak nyugdíjba, és miután egyre kevesebb gyerek születik, nem lesz kivel pótolni a munkaerőpiacról kilépőket. A súlyos helyzetet fokozza az alacsony arányú aktivitás és foglalkoztatás.

A problémák orvoslására ajánlott öt változat közül az első a jelenlegi társadalombiztosítási rendszeren belül pontrendszert vezet be, és egyéni nyilvántartásra épül. A második beemeli a rendszerbe a „nulladik pillért", ez 65 éves kortól mindenkinek biztosít alapnyugdíjat, arányosan csökkentve a szolgálati időhöz kapcsolódó munkanyugdíjat. A harmadik változat a névleges egyéni számlás rendszer (NDC), amely csak annyi nyugdíjat enged kifizetni, amennyire megvan a fedezet. 70 éves korban belép mellé egy garantált minimumnyugdíj is, ha a névleges egyéni számlás nyugdíj nem érné el ezt a minimális szintet. Ezt nevezik svéd modellnek, de a NYIKA jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy ennek valódi hatásvizsgálatát Magyarországon még nem végezték el.

A negyedik változat távlatilag csak a tőkésített, úgynevezett második pillért tartja fenn, a jelenlegi felosztó-kirovó elemet pedig fokozatosan megszünteti, helyét a névleges egyéni számlás rendszer veszi át. Ebben a modellben is belép 70 éves korban garantált minimumnyugdíj. Az ötödik változat még tovább megy, gyakorlatilag a teljes öngondoskodásra épít. Csak az alapnyugdíj marad fenn, a kötelező munkanyugdíj elemei megszűnnek. A jelentés készítői kijelentették: egyik paradigma sem old meg minden problémát, és hozzátették azt is, a kerekasztalnak nincs döntési hatásköre.

Azt is hozzátették: nincs szükség azonnali reformra. A svéd modell fogalmával januárban ismerkedhetett meg a közvélemény. Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője egy hetilapnak fejtette ki: ha kormányra kerülnek, a nyugdíjakat hozzáigazítanák a gazdaság állapotához, hogy „abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk". A politikus szerint erre az úgynevezett névleges egyéni számlás rendszer a legalkalmasabb. A bejelentés óriási társadalmi és politikai visszhangot váltott ki, egy nappal később már saját állítását cáfolta meg a volt pénzügyminiszter.

A szocialisták szerint „katasztrófához" vezet, ha nem kerül állami pénz a nyugdíjkasszába. A költségvetési kiegészítés megvonásával 590 milliárd forint veszne el, vagyis ennyivel kevesebb pénz jutna az ellátásokra. Emiatt a nyugdíjak átlagosan 20 százalékkal csökkennének, vagy akár 70 éves korig kellene dolgozni. Az MSZP szerint a tavaly meghozott intézkedések 4-5 évtizedig fenntarthatóvá tették a nyugdíjrendszert, a mai modellen nem kell változtatni. Később ezzel már Orbán Viktor is egyetértett, és kijelentette: a nyugdíjkasszát továbbra is ki kell egészíteni a központi költségvetésből, és nem gondolkodnak új modellben.

A Fidesz programban egyetlen konkrét mondat olvasható a nyugdíj elképzelésükről, de az nem erre vonatkozik. Csak remélni lehet, hogy belátják, korábbi döntésük elhibázott lépés lenne, 2001-ben ugyanis kormánydöntés született a névleges egyéni számla bevezetéséről. A Fidesz-kabinet tehát bevezette volna a svéd modellt, és 2006-2007-től már mindenkire alkalmazta volna.