Miért van akkora ellenállás, hogy húsz éve nem bírjak szabályozni a bábák működését?
A bábák, dúlák célja nem az, hogy a nőket „rábeszéljék" az otthon szülésre. Azt szeretnék elérni, hogy minél több nő szülhessen háborítatlanul olyan környezetben, ahol az neki a legbiztonságosabb.
F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus szerint a szülések egyik típusánál előre látható, hogy nagy a kockázat, ilyenkor mindenképpen a kórházi szülés a helyes döntés. Azoknál a nőknél viszont, akiknél nagy valószínűséggel nem várható komplikáció, akkor lesz békés, ennél fogva a későbbiekben káros következmények nélküli a szülés, ha háborítatlanul, lehetőleg női szüléskísérő közreműködésével zajlik a folyamat. De előfordul olyan eset is, amikor nem lehet látni előre a komplikációt, de az mégis bekövetkezik - ilyenkor van szükség arra, hogy legyen együttműködő és könnyen elérhető kórházi háttér, hogy senki ne kerüljön veszélybe.
- A nők nagy többsége akkor jár jól, ha háborítatlanul szülhet, és olyan környezetben, ahol a legnagyobb biztonságban érzi magát. A szülés természetes hormonellátása bármilyen külső ijedtséget kiváltó beavatkozásnál szaggatottá válik, leáll. Ilyen esetekben elhúzódó szülésre lehet számítani - mondja a pszichológus.
A megakasztott, beavatkozásokkal zsúfolt szülések következményeiről világszerte rengeteg kutatás számol be, így az autizmus, az anorexia és a drogozás kialakulása összefüggésben van a traumatikus szülésekkel. Miért van mégis akkora ellenállás, hogy húsz éve nem bírjak szabályozni a bábák működését? - Mondhatnám naivan, nem tudom, kinek az érdeke, hogy a szülések nagy része ne legyen háborítatlan. A valóságban mindenki tudja, hogy ez kenyérharc. A bábák világszerte jóval alacsonyabb tarifával dolgoznak, mint az orvosok.
Ebben a vitában nem szakmai, hanem megélhetési érvek vannak - állítja F. Várkonyi Zsuzsa, aki Hollandia példáját említi, mennyire erős az összefüggés a bonyodalommentes szülések és a szüléseket kísérő személyzet hozzáállása között. Ott ugyanis a gyerekek hetven százaléka úgy jön világra, hogy a szülésnél nincs orvos, és csak egy százalék a császármetszések aránya.
- Az otthonszülés lehetőségéért folytatott harc ugyanolyan emberi jogi küzdelem, mint amilyen a nők oktatásban való részvételéért, a választójogukért vívott küzdelem volt - mondja Keveházi Katalin, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség titkára, aki emlékeztet arra: a háborítatlan szülésért küzdők mozgalma nem tudatlan nők szerveződése, akik nincsenek tisztában az esetleges komplikációkkal. - Ez a mozgalom a választás szabadságáról szól: felelős nők szakemberekkel együtt meg tudják hozni azt a döntést, hol, milyen körülmények között szüljenek.