Palack oxigén

Kolonics György halálának az oka még nem ismert, a cikk megjelenése után boncolták fel, a szövettani vizsgálatok is beletelnek még egy időbe. A tragédia kapcsán felmerült kérdések nem újak, a Magyar Nemzet legutóbb 2006. február 9-én, Banka Kristóf, a Fót labdarúgójának végzetes szívrohama kapcsán közölt e témában nagyobb elemző írást.

Apor Péter belgyógyász, sportorvos, szívrehabilitációs szakember, címzetes egyetemi tanár, a Budapesti Honvéd SE terhelés-élettani laboratóriumának az igazgatója elmondta, hogy az Igazságügyi Orvostani Intézet 2005-ös adatai szerint évente körülbelül harminc-negyvenre tehető Magyarországon a Kolonics Györgyhöz hasonlóan fiatalon, 25 és 40 év között hirtelen szívhalálban elhunylak száma. Ennek oka lehet egyrészt valamilyen elektromos rendellenesség, amelyet az EKG-vizsgálat jól kiszűr.

Magyarországon kötelező része a sportorvosi vizsgálatnak az EKG, de ez nem általános Európában, Amerikában pedig csak néhány egyesület végez versenyző tagjain ilyesmit. Olaszországban viszont nagy a szigorúság, ott már az említett echokardiográfia is kötelező. Apor doktor elmondta, „Kollégáimmal együtt végignéztem Kolonics György 2002 óta készült összes EKG-leletét, s voltak ugyan kisebb eltérések, de ezek egyáltalán nem utaltak ilyen jellegű betegségre.

Mint ismert, Gyuriék éppen a kiélesítő szakaszt végezték az edzésen, azaz pályát mentek, előbb ezret, aztán ötszázat. Ekkor a váz- és a szívizomzatban a terhelés hatására extrém biokémiai helyzet alakul ki, a vérben és az izomban beindul a savasodás. Ha ebben az állapotban történik valami, akkor jöhet bármikor a mentő, lehet a közelben defibrillátor, vagy kezdhetnek azonnal szívmasszázst és mesterséges lélegeztetést, nincs menekvés. Ilyenkor ugyanis körülbelül hússzoros az igény az oxigénre, mint egy sétáló embernél, amelyet a szájból adott pár deci levegő nem tud kielégíteni. Defibrillátor helyett hasznosabb és olcsóbb lenne egy palack, amelyből dönteni lehet az oxigént."