Rokkantnyugdíj helyett adóztatható munkabér?

Az Orbán-csomagban bejelentett szigorító intézkedések érintik a rokkantnyugdíjasok körét. A kormány azzal érvel, hogy Magyarországon a visegrádi országokhoz képest is túl magas a rokkantosítottak aránya - olvasható a Népszabadság Százezer helyett csak húszezer című cikkében.

A Policy Agenda szakértői elemzése szerint, amit Orbán Viktor állít, nem teljesen fedi a valóságot. Ha a rokkantnyugdíjasok teljes táborát nézzük, mintegy 940 ezer emberről van szó, akkor valóban láthatunk eltérést a visegrádi országokkal összehasonlítva. Magyarországon ugyanis a rendszerváltást követően a munkaerőpiacról kiszoruló tömegek a nyugdíjrendszerbe menekültek.

- A rendszerváltó országokban a gazdaságpolitikai szempontok mellett más, politikai és igazságossági érvek is felmerülhettek, amelyek alapján mégis indokolt és ésszerű lehetett a korai nyugdíjazás ösztönzése - írja Scharle Ágota közgazdász az okokról egy korábbi tanulmányában, idézve egy belga közgazdászt, aki szerint a „rendszerváltás elején a társadalmi elégedetlenség és ellenállás megelőzése érdekében hozott engedékeny nyugdíjazási gyakorlat racionális politikai döntés volt", és ebben partnerek voltak a társadalombiztosítás intézményei.

Azok a tömegek, akik így kerültek a rendszerbe, a megváltozott munkaerőpiaci körülményekre nemigen tudtak reagálni, legfőképp azért, mert a szocializmusban szerzett szaktudással már semmire sem mentek. Persze, akik a kilencvenes évek elején választották a korai nyugdíj ezen formáját, ma már, húsz évvel később, vagy elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt vagy igen közel állnak hozzá.

A Policy Agenda elemzése szerint 556 ezer olyan, aktív korban lévő rokkantnyugdíjas van, akik különböző egészségkárosodás miatt vannak a rendszerben, de számuk a rokkantnyugdíjazás 2008-as átalakítása óta fokozatosan csökken.

Ez a tömeg szintén több csoportból áll: klasszikus rokkantnyugdíjat 340 ezer ember, rehabilitációs járadékot 23-24 ezer ember, egészségkárosodottak szociális járadékát 160 ezer ember, rokkantsági járadékot pedig 32-33 ezer ember kap. Utóbbiakat a 2008-as reform során felülvizsgálták. Ezeknek a rászorulóknak egy jelentős része 30-34 ezer forintot kap havonta.

Akiket esetleg rehabilitációs erőfeszítésekkel a munkaerőpiacra lehet tolni, a szakértők szerint a rehabilitációs járadékot kapó 24 ezer ember, miközben a kormány százezer visszavezethető rokkantnyugdíjasról beszél. Információk szerint a közmunkaprogramokba akarják terelni őket, ami viszont pénzbe kerül, és növeli a költségeket a kiadási oldalon. Információk szerint ezt a kiadást azzal mérsékelnék, hogy ugyanazt a pénzt fogják a rokkantnyugdíjasok megkapni, mint eddig, csak munkabér formájában, vagyis adót, és járulékokat fognak vonni ezekből a csekély jövedelmekből is.