A szervezete háromszoros munkára kényszerül, amikor az influenzával járó, akár csak 39 fokos láz terheli meg.
Négy esztendő elteltével ismét felütötte fejét az influenza B-vírusa, amely kétéves gyermek és hatvanévesnél idősebb ember életét is követelte. A nagyon fiatalok és a nagyon idősek fokozottan ki vannak téve a fertőződés veszélyének, bár más-más okból.
Berencsi György virológus szavai szerint a négyévesnél fiatalabb gyermekek először most találkozhatnak a kórokozóval, így a szervezetüknek nincs megfelelő válasza rá. Az idősebbek már ismerik ugyan a vírust, ám náluk az immunitás természetes csökkenése és az idült betegségek jelenléte nehezítheti a védekezést.
Minél több krónikus betegséggel kell bajlódnia a szervezetnek, annál több energiát emészt fel a viszonylagos egyensúly fenntartása. Ha például valakit szív-, tüdő- vagy cukorbetegség, immunhiány is gyötör, annak a szervezete háromszoros munkára kényszerül, amikor az influenzával járó, akár csak 39 fokos láz terheli meg, így az tragédiát is okozhat.
Élnek közöttünk olyanok is, akiknek a szervezete a sajátjaként azonosítja az influenzavírust, ezért nem indít harcot ellene. Mások immungátló kezelést kapnak – ilyenek a transzplantáltak is –, hogy szervezetük ne lökje ki a kapott szervet. Ám ha beoltják őket, képesek a vírus vagy a védőoltás hatására ellenanyagot termelni. A várandós édesanyák testében pedig felerészt „idegen" élet növekszik – az édesapa öröksége –, amit a szervezetüknek úgy kell elviselnie, hogy a magzat nehogy károsodjék, és ez nagy feladat. Nekik ugyancsak az oltás segíthet a professzor szerint.
Ha az anya két hónappal a szülés előtt megkapja az oltást, azzal a gyermek is jól jár, mert védett lesz, és nem kell hat hónapos koráig védtelenül várnia, amíg olthatóvá válik. A B-vírus egyébként ritkán okoz járványt, szemben az A (H1N1) kórokozóval, amely tavaly gyakorlatilag körbejárta a világot. Az akkor új-influenzának elnevezett fertőzés ellen senkinek nem volt védettsége, ezért okozott már a nyáron járványt. Magyarországnak az volt a viszonylagos szerencséje, hogy a fertőzés egy távoli kontinensen kezdődött, ezért mire hozzánk elért, volt idő az új védőoltás előállítására, amihez fél évre volt szükség. A szakember szerint az 1968-as helyzethez hasonlított a tavalyi járvány, mert akkor is csak fél évvel később érkezett meg a Hongkong vírus Magyarországra.
A járvány nálunk 2009-ben 136 emberéletet követelt, az áldozatok közül csak öten kaptak oltást, ám ők is későn. Az influenzavírus sajátos „katalizátor". Lehetővé teszi, hogy a baktériumok – amelyek normális körülmények között erre képtelenek – a vérbe jussanak. Ekkor – drámai esetben – leállhat a szervezet működése.
Az influenzavírusok szaporodásának nemcsak a hideg, a párás levegő, hanem a zárt tér és a zsúfoltság is kedvez. Berencsi György, a West Balkán esetét ezért járványügyi bűncselekménynek tartja. Mint mondta, főképp azok az idősek lehetnek most veszélyben, akikhez a részt vevő fiatalok kézbesítették a kórokozókat.