Szigorúság és statisztika

A magyarok többsége támogatná, ha büntetéssel járna a kötelező szűrővizsgálatok elmulasztása - derül ki a Szinapszis Kft. kérdőíves kutatásából. A krónikus betegek mellett főként azok járnak rendszeresen ellenőrzésekre, akik érdeklődnek az egészségtudatos életforma iránt. Míg az idősebbek a vérnyomásukat méretik rendszeresen, addig a fiatalok fogorvosukat, a nők pedig nőgyógyászukat keresik fel évente.

Szűrővizsgálatokról a legtöbb megkérdezettnek - kilencven százalékuk - a tüdőszűrés jutott eszébe, de sokan említették a vérnyomásmérést, a laborvizsgálatot és az EKG-t is. A felnőttek fele évente jár fogászati szűrésre, tízből ketten viszont ennél ritkábban, egyharmaduk pedig csak akkor, ha már komoly fájdalmai vannak. A felmérésben részt vevők hetvenkét százaléka egyetértett azzal, hogy szankcionálni kellene, ha valaki elmulasztja a kötelező szűrővizsgálatokat. Kevesen, ötszázaléknyian voltak, akik ezt csak az idősebb korosztályra terjesztenék ki, huszonhárom százalék azonban teljesen elutasította a javaslatot, és úgy vélte: magánügy, ki mikor megy el szűrésre.

Életmentő rákszűrések
Itthon évente egy Esztergom nagyságú város lakossága, 32-34 ezer ember hal meg valamilyen rákos elváltozás következtében. Az érintettek fele megmenthető lenne, ha a megbetegedést idejében felismernék, megfelelően kezelnék. Ennek érdekében hirdették meg 2006-ban a Nemzeti Rákellenes Programot, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy tíz év alatt tíz százalékkal csökkenjen a daganatos megbetegedésekből eredő halálozások száma. Itthon rendelet szabályozza a kötelező egészségbiztosítás keretében térítésmentesen igénybe vehető szűrővizsgálatok rendjét. A jogszabály azonban különbséget tesz kötelező, valamint önkéntesen igénybe vehető szűrések között.

Előbbi szinte kizárólag az újszülött- és gyermekkorban végzett vizsgálatokat (például bizonyos anyagcsere-betegségek, csípőficam) foglalja magában. A felnőttkori - nem fertőző - betegségek megelőzésére, korai felismerésére szolgáló vizsgálatok többsége azonban önkéntesen vehető igénybe, ugyanakkor vannak szervezett keretek között zajló és alkalomszerűen végzett szűrések is. - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) által koordinált állami népegészségügyi program keretében szervezett, térítésmentesen igénybe vehető vizsgálatok közé tartozik a 45 és 65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrése, valamint a 25 és 65 év közötti korosztály háromévenkénti onkológiai méhnyakszűrése - magyarázza dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.

- Az emlőszűrés mammográfiás és tapintásos vizsgálatból áll, fájdalommentes, az elváltozások általában könnyen felismerhetők, a lágy röntgensugárzás pedig nem jelent komoly sugárterhelést a szervezet számára. Bár az emlőrák szervezett szűrése 45 éves kortól kezdődik, a betegség a fiatalabb korosztályt is érinti, 45 év alatt 150-200 nő hal meg évente emlőrákban - emeli ki a szakember, hangsúlyozva a rendszeres önvizsgálat fontosságát, amely jó eséllyel hívhatja fel a figyelmet az esetleges elváltozásokra.

- A méhnyakrák a nők körében a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú megbetegedés világszerte. Míg Magyarországon évente négyszáz, addig Finnországban csupán két nő hal meg e daganatos megbetegedésben" - ismerteti a megdöbbentő adatokat a rákellenes liga elnöke. A méhnyakrákot a humán papilloma vírus, a HPV okozza, amelynek valamelyik fajtájával csaknem minden nő találkozik élete folyamán. A HPV a nemi szervek bőrfelületének érintkezése útján terjed, így a fertőzés ellen az óvszer sem nyújt biztos védelmet. A megbetegedések csaknem háromnegyedét két vírustörzs, a HPV 16 és 18 okozza. A rák kialakulásáért felelős HPV-típusok egyes esetekben idővel kiürülhetnek a szervezetből, esetenként azonban a fertőzés tartóssá válik. Ez hosszú évek alatt a méhnyak sejtjeiben rosszindulatú elváltozást okozhat. A rákmegelőző állapot azonban szűréssel felismerhető és gyógyítható. A méhnyakrák elleni védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás és a szűrés együttes alkalmazása.

2003 óta a tüdőszűrés csak azokban a megyékben kötelező, ahol a TBC-fertőzöttség szintje elért egy bizonyos mértéket. A tbc (tüdőgümőkór) és a tüdőrák kezdeti stádiumában tünetmentes, ám a korai, még műthető állapotban lévő tüdőrák szűréssel felismerhető. Statisztikai adatok szerint a tüdőszűréssel kiemelt betegek megközelítőleg negyede műthető, vagyis sokkal nagyobb az esély a gyógyulásra, mintha a betegséget véletlenül fedeznék fel.

Az alkalomszerűen végzett szűrésekre a háziorvos vagy a szakorvos köteles felhívni a beteg figyelmét. Ezek a szűrővizsgálatok általában nem tartoznak a társadalombiztosítás által támogatott vizsgálatok körébe, vagyis térítéskötelesek. Ilyen például 45 éves kortól a szájüreg vizsgálata, fogorvosi, sztomatológiai kontroll vagy az 50 és 70 év között évente javasolt prosztatavizsgálat. Ez azért is kiemelten fontos, mivel évente 2500 férfi hal meg prosztatarákban. A megbetegedések egy részét véletlenül fedezik fel, korai stádiumban ugyanis nem okoznak tüneteket. Ameny-nyiben a fizikális vizsgálat kóros elváltozást valószínűsít, ultrahang-, vér- és szövettani vizsgálattal, a vizeletáramlás mérésével, pontos diagnózis állítható fel.

 Ugyanakkor az alkalomszerűen végezhető szűrések körébe tartozik még bőrgyógyászati ellenőrzés, az anyajegyek vizsgálata, de a tüdőszűrés is, ha olyan régióban vesszük igénybe, ahol az nem kötelező. Ám ha valaki a támogatottnál gyakrabban kíván onkológiai szűrésen részt venni, annak is fizetnie kell a vizsgálatokért.