• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szűrhető és szűrhetetlen szívhalálokok

Lapszemle Forrás: Népszabadság

Magyarországon évente mintegy 20-25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállás következtében.

A közvetlen kiváltó ok legtöbbször a koszorúér elzáródása következtében fellépő akut oxigénhiány, de baleset, ionháztartási zavar, a mellkasra mért erős ütés vagy túlzott megerőltetés is kiválthatja. Emellett öröklött tényezők is szerepet játszanak a kialakulásánál.


Az okok tehát meglehetősen szerteágazóak, ami a megelőzést, illetve a szűrést is összetett feladattá teszi. Berényi Tamás, a budapesti Szent Imre Kórház sürgősségi betegellátó centrumának vezetője szerint az érintettek mintegy 80 százalékánál a tünetcsoport koszorúér- eredetű - körükben a hagyományos szűrési módszerek alkalmasak a hirtelen szívhalál kockázatának jelzésére. Itt az életforma, kor, egyéb betegségek alapján történő válogatás az első lépés, ezt követik a laboratóriumi és "gépes" vizsgálatok, majd a sort a szív-CT és az angiográfia zárja. A nem koszorúér eredetű, 40 év alatti kockázati csoport számára egyelőre nincs rutinszűrés. A versenyszerűen sportolóknál a szervezetnek az extrém terhelés közben megváltozó pH-értéke, illetve az ennek következtében esetleg felboruló ionháztartás okozhat szívleállást. Ennek veszélyét mai ismereteink szerint elsősorban a korábban hasonló körülmények között előfordult rosszullétek jelezhetik a legmegbízhatóbban.