Magyarországon évente mintegy 20-25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállás következtében.
A közvetlen kiváltó ok legtöbbször a koszorúér elzáródása következtében fellépő akut oxigénhiány, de baleset, ionháztartási zavar, a mellkasra mért erős ütés vagy túlzott megerőltetés is kiválthatja. Emellett öröklött tényezők is szerepet játszanak a kialakulásánál.
Az okok tehát meglehetősen szerteágazóak, ami a megelőzést, illetve a szűrést is összetett feladattá teszi. Berényi Tamás, a budapesti Szent Imre Kórház sürgősségi betegellátó centrumának vezetője szerint az érintettek mintegy 80 százalékánál a tünetcsoport koszorúér- eredetű - körükben a hagyományos szűrési módszerek alkalmasak a hirtelen szívhalál kockázatának jelzésére. Itt az életforma, kor, egyéb betegségek alapján történő válogatás az első lépés, ezt követik a laboratóriumi és "gépes" vizsgálatok, majd a sort a szív-CT és az angiográfia zárja. A nem koszorúér eredetű, 40 év alatti kockázati csoport számára egyelőre nincs rutinszűrés. A versenyszerűen sportolóknál a szervezetnek az extrém terhelés közben megváltozó pH-értéke, illetve az ennek következtében esetleg felboruló ionháztartás okozhat szívleállást. Ennek veszélyét mai ismereteink szerint elsősorban a korábban hasonló körülmények között előfordult rosszullétek jelezhetik a legmegbízhatóbban.