A külsődleges célok követése sokkal gyakrabban vált ki szorongást és depressziót.
A Tárki és az Image Factory októberi társadalmi klímariportjában azt járta körül, hogy a magyarok milyennek látják önmagukat, mennyire tartják fontosnak a külsőt, és ez hogyan befolyásolja az életüket. A kutatók ezer felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg arról, mennyire elégedettek külsejükkel, illetve a megjelenésük mennyire határozza meg emberi kapcsolataikat, munkahelyi előmenetelüket.
Minden ötödik magyar elégedetlen a külsejével, 40 százalék néha elégedett, néha elégedetlen saját külsejével, körülbelül ugyanennyien vannak, akik elégedettek azzal, amit a tükörben látnak. Az emberek 30 százaléka az esetek többségében elégedett, míg 11 százalékuk szinte mindig. A férfiak jóval elégedettebbek a külsejükkel, mint a nők. Az erősebb nem képviselőinek a fele legtöbbször vagy szinte mindig elégedett önmagával, míg a magyar nők közül csak minden harmadik. A magyarok 22 százaléka érezte már úgy, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott karrierjében. A Magyar lelkiállapot 2008 című jelentésben olvasható, a magyarok többsége sokkal többre tartja a belső értékeket - harmóniát, illetve a testi-lelki egészséget - a külsőségeknél.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének hatezer fős mintán végzett felmérése során azt is megállapították, hogy a külsődleges célok követése sokkal gyakrabban vált ki szorongást és depressziót. Ami a nőket frusztrálhatja, az a férfiak önbizalmát erősítheti. A nők kétharmada elégedetlen a testsúlyával, ami akár súlyos pszichés tüneteket is kiválthat. A férfiakat kifejezetten magabiztosabbá teszi néhány kiló plusz - mutat rá a kutatást vezető Kopp Mária. Az intézet tudományos igazgatóhelyettese nem tagadja, hogy a mai kor társadalmában egyre nagyobb jelentőséget kap a jó megjelenés, különösen a nagy presztízsű állásokat és társadalmi köröket felvonultató fővárosban.