Újra kinő a fog

Az őssejttechnika elérte az álkapcsot is. Ez így elmondva egyszerűen hangzik, ám gyakorlatba ültetéséhez rengeteg nehézséggel kell még számolni. Már a kiindulási pont, az őssejt kiválasztása sem egyszerű feladat. Technikailag erre a magzati őssejtek lennének a legalkalmasabbak, ám Európa legtöbb országában, így nálunk is, a magzati őssejtek kísérletekre, de terápiára történő felhasználása is tilos. Marad hát a felnőtt szervezetből nyert őssejt, amelynek a magzatival szemben két fő hátránya van: kisebb a megújulási, szaporodási, növekedési képessége, valamint kevésbé „sokoldalú", kevesebb fajta élő szövet tenyészthető ki belőle.

 Azért előnye is akad: mivel a szervezet saját sejtjéről van szó, a későbbiekben még kevésbé kell kilökődési reakcióval számolni. Ezenkívül a szöveti differenciálódást könnyebb irányítani, tehát kisebb annak veszélye, hogy a kívánttól erősen eltérő típusú sejtek alakulnak ki.

A Die Welt című német lap tudományos rovatában az eddig legtöbb sikerrel kecsegtető állatkísérleteket elemezték. Közülük talán a Dél-kaliforniai Egyetem Songlin Wang vezette munkacsoport legújabb felfedezése a legfigyelemreméltóbb. A kutatók kihúzott bölcsességfogak gyökeréből izoláltak őssejteket, majd malacokban ezen őssejtek beültetésekor igazi foggyökerek fejlődtek, amelyekre aztán porcelánkoronákat húztak. Igaz, a gyökereik kicsit gyengébbeknek bizonyultak az eredetieknél, de Wang azt ígéri, hogy a technika javulásával és ezen újonnan felfedezett őssejtek gondosabb kiválogatásával a foggyökerek jóval ellenállóbbakká tehetők.

 Japán, majd francia tudósok egerek bőréből nyert őssejtekből in vitro, (lombik)üvegben, laboratóriumi körülmények közt alkottak meg parányi foggyökerecskéket, amelyeket aztán beültettek a rágcsálók három héttel korábban kihúzott fogai helyére. Ezekből öt hét múlva igazi kis fogacskák bújtak ki. A gond ezekkel az volt, hogy az eredetitől eltérő formájú fogak fejlődtek. Márpedig ha az új fog nem illik pont bele az állkapocsba, a siker nem lesz tartós, és gyorsan ki fog hullani. Ráadásul lombikban az őssejtből kifejlődő, osztódó fogszövet a kezdeti stádiumban sérülékenyebb, mint ha egyből az állkapocs védelmében növekedett volna.

Ezért aztán Jeremy Mao, a Kolumbiai Egyetem kutatója egy biológiai vázból és tápanyagokból álló, az őssejteket magába foglaló aprócska fészket alkotott, amit beültetett az állkapocsba. Az őssejtből a fog kifejlődése így egyenesen az állkapocsban zajlik, méghozzá úgy, hogy a biológiai váz csak előre meghatározott formájúvá engedi növekedni az új rágószervet.

Állatokban tehát így sikerült őssejtekből felépített, az eredetivel tökéletesen megegyező konzisztenciájú és alakú új fogat létrehozni, így olyan élő, a szervezetbe organikusan besimuló szerv született, amelynek saját anyagcseréje van, és kapcsolata a környező szövetekkel semmiben sem különbözik az ép fogakétól.