A turistáknak néhány országban ingyenes, máshol fizetniük kell a sürgősségi betegellátásért. A részletekről az OEP kék számán lehet felvilágosítást kérni.
 |
Maradjunk Európában, javasolja Lengyel Balázs. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nemzetközi főosztályának vezetője szerint még földrészünkön is igen tarka a kép, a sürgősségi ellátás tekintetében például három kategóriába sorolhatók az öreg kontinens államai. Az első csoportba azok az országok tartoznak, ahol a magyar turisták orvosi ellátását a korábban megkötött nemzetközi egyezmények szabályozzák. Ennek megfelelően Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbia-Montenegróban, Boszniában illetve a FÁK országaiban a pórul járt magyar utazónak elegendő az útlevelét felmutatnia a hirtelen szükségessé vált orvosi ellátás igénybevételekor. Az elmúlt másfél évtized változásai persze e téren sem múltak el nyomtalanul. Vannak „problémás" országok – figyelmeztet a főosztályvezető. Horvátországban például a tengerpartot magánorvosok vették birtokba, akiknél nem érvényesíthető az ingyenesség, ezért ügyelni kell arra, hogy rosszullét, baleset esetén állami intézmény szolgáltatását vegye igénybe a rászoruló. Szlovákiában ugyanakkor a hegymászóknak és a síelés szerelmeseinek nem árt tudniuk, hogy a hegyi mentés nem ingyenes, azt ugyanis nem a szlovák társadalombiztosítás finanszírozza. Lengyelországban az okozhat problémát, hogy csak életveszély esetén hajlandók elvégezni a szükséges orvosi beavatkozást – ingyen. Lengyel Balázs szerint ez többek között azzal magyarázható, hogy országonként más és mást sorolnak a sürgősségi ellátás kategóriájába. Éppen ezért – figyelmeztet a főosztályvezető – mindenképp érdemes még akkor is utasbiztosítást kötni, ha a nyaralás úti célja valamelyik fentebb felsorolt ország. S különösen igaz ez a Balti államokra – Észtország, Lettország, Litvánia -, mivel ezekben az államokban már érvénytelen a korábbi Szovjetunióval kötött nemzetközi egyezmény.
Angliában, Észak-Írországban, valamint a három Skandináv országban (Norvégia, Svédország, Finnország) ugyancsak ingyenes a sürgősségi ellátás, bár Svédországban ez csak a kórházi ellátásra vonatkozik. Emellett azt is jó tudni, hogy az egyezményes országokban az ellátás nem jelent teljes térítésmentességet. Mivel a magyar turistákat a helyiekkel egyenlőként kezelik, így nekik is be kell fizetniük a fenti országokban szokásos, a skandináv országokban meglehetősen magas vizitdíjat (copy-mant), amelyet itthon nem tud visszatéríteni az egészségbiztosító.
Kis időre elhagyva a kontinenst Lengyel Balázs a magyar turisták által újból felfedezett Kubát említi. Korábban e karibi országgal is volt nemzetközi szerződése hazánknak, ezt azonban 1994 tájékán kölcsönös megállapodás alapján megszüntették. Mivel azonban a felmondás deklarálásán túl semmi sem történt – nem született erről külön jogszabály – meglehetősen bizonytalan a helyzet. Éppen ezért a Kubába utazóknak is érdemes utasbiztosítást kötniük.
A másik csoportba mindössze két állam, Ausztria és Németország tartozik. Az utóbbival 2000 tavaszán, az előbbivel 2001 januárjában lépett életbe az a szerződés, amely lényegében előképe az uniós csatlakozás utáni helyzetnek. Ez azt jelenti, hogy a 2004. májusa előtt ide látogatók ugyan úgy biztosíthatják be magukat a váratlan, s magas orvosi kiadások ellen, ahogy később tagországként az EU minden országában.
Elutazás előtt a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár ügyfélszolgálatánál lehet hozzájutni a németországi utazás esetén a D/H 111-es, ausztriai utazás esetén pedig a H/A 3-as nyomtatványokhoz. Kiváltásához személyi igazolvány, TAJ-kártya valamint biztosítási jogviszonyt igazoló dokumentum (munkáltatói igazolás, nyugdíjszelvény, eltartott hozzátartozói bejelentő, egyetemisták illetve főiskolások esetében hallgatói igazolás stb.) szükséges. Családi nyaralás esetén a biztosító nem ragaszkodik az egész família személyes megjelenéséhez, a TAJ-kártyáról és a személyi igazolványról elfogadják a fénymásolatot is, ám a jogviszonyt igazoló dokumentumnak eredetinek kell lennie!
Ez a nyomtatvány azonban még mindig nem elegendő minden sürgősségi ellátáshoz. Megérkezve Ausztriába illetve Németországba, fel kell keresni bármelyik biztosítótársaságot, ahol becserélik a nyomtatványokat egy olyan dokumentumra, amely szükség esetén már valóban biztosítja az ellátást. Ez különösen a járóbeteg szakellátásnál fontos, a kórházak ugyanis maguk is elvégzik ez utóbbi cserét. Lengyel Balázs szerint nem kell megijedni a kinti teendőktől, Németországban például 350 biztosítótársaság működik rengeteg helyi irodával, s Ausztriában sincs olyan pici település, ahol ne lenne legalább egy biztosítói kirendeltség.
Akad persze jó néhány európai ország, ahol fizetni kell a sürgős orvosi beavatkozásért. A hazatérést követő 30 napon belül az egészségbiztosítási pénztár ugyan fizet a pórul járt utazónak, de csak az igénybe vett szolgáltatás hazai árát. Tehát ilyen esetekben is jobb utasbiztosítást kötni.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár külön telefonvonalat működtet külföldre utazóknak, ahol az érdeklődők részletes felvilágosítást kaphatnak a határainkon kívül igénybe vehető sürgősségi egészségügyi ellátásról, illetve az EU csatlakozás egészségbiztosítási kérdéseiről. Felvilágosítás a 06-40-200-347-es kék számon kérhető.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!