A súlyos drogfüggők mindössze 10-15 százaléka kerül az egészségügyi szolgáltatók látókörébe, s csak minden 8 ezredik drogfogyasztót deríti fel a rendőrség.
 |
A tragikus helyzet napjainkban hazánk egészére és Somogy megyére egyaránt érvényes. A romló folyamat megállítása érdekében, a Nemzeti Drogstratégia alapelveivel és célkitűzéseivel összhangban, a somogyi megyeszékhelyen, az eredményeket összegző városi konferenciát tartott Kaposvár Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma (KEF).
Az illegális drogfogyasztás elleni küzdelemben részt vevő Kaposvár és környéki szakemberek, intézmények, szervezetek és civilek képviselői az illegális drogfogyasztás megelőzéséről, a téma hatósági és egészségügyi vonatkozásairól, társadalmi összefüggéseiről hallgathattak értékes előadásokat.
Elhangzott: a 2005 szeptemberében elfogadott, felmérésekre is támaszkodó városi drogstratégia szolgálhat annak a cselekvési tervnek az alapjául, melyet most dolgoznak ki az illetékes szakemberek.
Topolánszky Ákos, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója kiemelte: a helyi együttműködésre kidolgozott stratégia, melyhez a lakosság segítségét is el szeretnék nyerni a kaposváriak, színvonalában jóval meghaladta azt a szintet, amely elegendő a támogatások elnyerésérhez. Az eredményesség azonban a helyi, egyedi megoldások mellett alapvetően a KEF szemléletén múlik.
A megoldás esélyeit rontja, hogy hazánkban a döntéshozói szinten nincs egységes drogstratégia, csupán a politikával átszőtt egyéni cselekvések halmaza létezik. S, bár 2002 –ben megszületett egy cselekvési terv is, a hiányos megvalósulás miatt ezt felül kell vizsgálni. Reményei szerint helyi szinten eredményesebbé válhatnak a megelőzés, a kezelés, a kínálat-és ártalomcsökkentés érdekében tett erőfeszítések.
Az egyéni és a társadalmi károkat minimalizáló, a beavatkozásokat maximáló, Ne árts! elvére építő szemlélet térnyeréséhez ugyanakkor szükség van az együttműködésen és konszenzuson alapuló, egymásra épülő, egymást feltételező és erősítő programokra, cselekvésekre. A különböző ártalmakat ugyanis az állam nem, csak a társadalom képes kezelni – hangsúlyozta hozzátéve: ebben a munkában az együttműködés haszna mindig nagyobb kell legyen, mint a folyamatban részt vevő egyedek jó, de egymástól független munkájának eredménye.
A drogfogyasztás visszaszorításának eszközrendszerére utalva megjegyezte: az államnak nincs joga annál nagyobb ártalmat okozni, mint amekkorát a kábítószer-fogyasztó önmagának okoz.
„Kettős látás" a megítélésben
A társadalomnak és a jogalkotóknak az a szemléletbeli kettősége azonban, mely az illegális szereknél nem tesz különbséget a kábítószer-kipróbálók és a napi intravénás használók, valamint a szerfajták között sem, miközben elfogadja a kultúránkba beépült szakralizált borfogyasztást, holott a bor ugyanannak a pszichoaktiv szerhalmaznak a része, mint amelynek az illegális kábítószerek is, nehezíti ezen elvek érvényesítését a drogstratégiában.
A fura szemléletbeli kettősségre jó példa, hogy az európai kultúrába ugyancsak beépült, elfogadott nikotin és kávéfogyasztás, valamint az, hogy a legveszélyesebb szomszédnak hazánkban még mindig a kábítószer-függőt nevezik meg az emberek. Ezek után nem meglepő, hogy a megkérdezettek a beavatkozás formái közül elsősorban a büntetést preferálják, s csak aztán a megelőzést, s legkevésbé az egészségügytől remélik a probléma megoldását.
Különösen elgondolkodtató ez a tendencia azoknak a kutatási eredményeknek a birtokában, melyeket az ECHO Survey Szociológiai Kutató Intézet Kaposvár önkormányzatának megrendelésére 2005-ben, 1000 tanulói mintán végzett felmérésből derült ki.
Az összesített adatok szerint a legális drogok – dohány, alkohol, kávé, energia ital, izomnövelők, gyógyszerek, gyógyszer és alkohol együttesének - fogyasztása alól mindössze a kaposvári tanulók 3 százaléka védett. 33 százalékuk négyféle, egynegyedük ennél több legális drogot próbált ki élete folyamán.
Topolánszky Ákos hangsúlyozta: a kábítószer-probléma visszaszorítására tervezett programok megvalósítása érdekében szükség van még a családok, az érzékeny helyi közösségek megszervezésére, az önkormányzatok, társadalmi és nemzetközi közösségek támogatására is. Fontos továbbá, hogy a rendőrség is partnerré váljon az együttműködésben.
Dr. Németh Zsolt, a BM Rendőrtiszti Főiskolájának tanára, főigazgató helyettes azonban úgy véli: a központosított és hierarchizált, a rendszerváltást követően teljesítmény-centrikussá vált magyar rendőrséggel nehéz elérni ezt a célt. Ráadásul a Nemzeti Drogstratégiát sem ismerik, ezért elhelyezni sem tudják magukat a rendszerben, miközben hiányoznak a megfelelő protokollok is. A kínálatcsökkentésben elvárható eredményeket a technikai és személyi feltételek hiánya csorbítja, ezért csak minden 8 ezredik drogfogyasztót képesek felderíteni.
Razzia helyett tolerancia
Távolabbi céljukként ezért a nem a büntetést, hanem a drogfogyasztó ember védelmét fogalmazta meg Németh Zsolt kiemelvén: az emberi méltóság megőrzését mindennél fontosabbnak ítéli. Különösen hangsúlyos ez akkor, amikor kiderült : a drogosok egyharmada pszichiátriai beteg, a fiatalok zöme pedig beilleszkedési zavarokkal küszködik.
A felesleges zaklatásokat elkerülendő, a diszkó-razziák helyett a lakosságot kellene felvilágosítani, hogy elfogadóbbakká váljanak a drogfogyasztókkal szemben, ugyanakkor saját eszközeikkel, információikkal segítsenek a terjesztők és a termesztők nyomára bukkanni. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy minden igyekezet ellenére a világban – így hazánkban is – nő a drogfogyasztás, a kirekesztés és a szervezett bűnelkövetés.
Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntését követően egyelőre azok a büntetések szaporodtak meg leginkább, melyek a drogterjesztőkkel szemben elsősorban a fogyasztókat sújtják. Kaposváron 30-35 büntetőeljárás indult, de ezek közül csak kettő a terjesztők ellen. Országosan hétezerre tehető az ilyen esetek száma, s közülük csak mintegy a 10 százalékban indult eljárás a terjesztők ellen.
S, bár a tűcsere programban résztvevőket lokális szinten eltűrik, az ügyészség nem engedélyezte e gyakorlat országos kiterjesztését.
Elvárás lenne még, hogy ne kriminalizálják a drogfogyasztót, hogy ne váljon eszközzé az ügyek felderítésében. Ennek érdekében ezt a munkát, akárcsak a termesztők, kábítószer-előállítók felderítését egy úgynevezett KEF-es rendőr közreműködésével, a lakosságnak kellene elvégezni a rendőrség részére.
A rendvédelmi szerveknek a kínálat, a kereslet-és az ártalomcsökkentés, a terjesztés eredményes felderítése lenne a dolga – mondta Németh Zsolt.
Megelőzni a krízist, a visszaesést
Az ugyancsak hierarchizált egészségügy rendszerében a finanszírozás elégtelensége, az intézményrendszer és a szakellátás hiányosságai csökkentik az ellátás, a kezelések eredményességét.
Dr. Semelyácz János, az INDIT Közalapítvány Drogambulancia vezető főorvosa a régiós ellátásra utalva elmondta: az ambulanciájukon megjelent 750 esetnek mintegy fele a napi droghasználó. Tekintettel azonban arra, hogy gyakran a fogyasztó környezete is ellenérdekelt a felderítésben, a megjelenés leggyakoribb , igazi motívációja a krízis. Ennek következtében az ártalomcsökkentés, a károk minimalizálása a feladatuk annak érdekében, hogy a szerfüggő önmagában és a környezetében ne tegyen kárt. A limitált ápolási napok és detoxikálás okán, valamint a megfelelő felmérések hiányában a kezelés hatékonyságáról nincs megfelelő információjuk. Ugyancsak az adatgyűjtés hiányosságai miatt nem derül fény a szekunder fertőzések – hepatitisz, HIV – arányáról. Az egészségügyi szakemberek célja már a folyamat kezdetétől a visszaesés megelőzése kell legyen.
A Dél-Dunántúli foghíjas ellátórendszerében szakambulancia csak Szekszárdon, drogambulancia pedig csak Pécsett működik. Rehabilitációs otthonokból nincs hiány.
A somogyi drogbetegek jobb intézményi ellátásáért a közelmúltban tárgyalásokat kezdtek Kaposváron a városi és megyei önkormányzattal, annak érdekében, hogy alapítványuk segítségével egy nappali pihenőt és egy drogambulanciát létesítsenek. A tervek szerint egy év múlva megvalósuló intézményekhez a város az épületet, az alapítvány a szakemberek felkészítését biztosítaná.
Dr. Heinz Tamás, Kaposvár alpolgármestere, háziorvosként az élet védelmének elsődlegességét hangsúlyozta, együttműködésre buzdítva valamennyi, az illegális kábítószer probléma visszaszorításában számba jöhető kaposvári polgárt.
Jakodáné Jendrek Zsuzsanna közoktatási és ifjúságsegítő szakértő, a KEF elnöke a prevenció helyéről, szerepéről és hatékonyságáról szólt a résztvevőknek.
A konferencia a korreferátumokat követően konzultációval zárult.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!