A szomszéd kórházát be lehet zárni

Eladósodás, a három, illetve hat hónapon túli beszállítói tartozás jellemzi az egészségügyi intézmények többségét a Dél-Dunántúlon. Bár elvétve akadnak üdítő kivételek - például a kaposvári Kaposi Mór oktatókórház, vagy a nagykanizsai városi kórház - az összkép a pénzügyi egyensúly szempontjából mégis elszomorító. A válságot mélyíti hogy a Baranya megyében működő intézmények többsége regionális feladatokat végez, így a műtéti várólisták hosszabbodása, a működési zavarok az egész Dél-Dunántúlra kihatnak.

 
A pécsi egyetem hiánya milliárdokban mérhető - ennek a deficitnek jelentős részét éppen az orvoskarhoz tartozó klinikák adják. Az egyetem éves költségvetése 40 milliárd forint, ebből a huszonhárom pécsi klinikáé 17 milliárd. A határidőn túli tartozások összege eléri az 1,6 milliárd forintot. Ősszel már olyan hírek is elterjedtek, miszerint a dolgozók bérét az év utolsó hónapjában nem tudják majd kifizetni, de a rektor határozottan cáfolta ezt. Az egyetemen ősz óta ismét önkormányzati biztos tevékenykedik, aki a jövő évre – a konszolidáció érdekében – szigorú megszorító intézkedéseket ígér, akár létszámleépítést is.

A pécsi orvoskar pénzügyi helyzetét nehezíti, az a korábban megígért, ám be nem tartott kormányzati vállalás, miszerint a szívcentrum beruházásával kapcsolatos hitelt a kormány átvállalja. Ez azonban nem történt meg, így ezt is az egyetem büdzséjéből kell törleszteni.

Amíg a Baranya megyei önkormányzat számos egészségügyi intézmény fenntartója, Pécs az átalagosnál is szerencsésebb helyzetben van: a városnak nincs kórháza, van viszont három járóbetegeket ellátó rendelőintézete. Illetve csak volt három, mert közülük az egyiket éppen ebben a hónapban akarja áruba bocsátani az önkormányzat. Ennek oka, hogy a 100 éves ingatlan felújítási költségét a város nem tudja előteremteni, így aztán a 160 ezres lélekszámú településnek csupán két rendelőintézete marad, tovább növelve a zsúfoltságot. A Munkácsy úti intézmény eladásától egymilliárdos bevételt remél a város.

 
A pénzügyi egyensúlyvesztés oka az intézményvezetők szerint a beavatkozások alulfinanszírozottsága és az intézményi hálózat széttagolt struktúrája, amelyen belül számos párhuzamos tevékenység zajlik, így a hatékony működtetés feltétele nem is biztosítható. Bár voltak kényszerű strukturális átszervezések, próbálkoztak félmegoldásokkal – mint például az idén csődhelyzetbe került megyei fenntartású gyermekkórház gazdálkodása már több mint nyolc hónapja a megyei kórházhoz került, megszűnt továbbá a gyermekkórházban a laboratórium, amely feladatot szintén a központi intézmény vállalta át - nem sok eredménnyel.

A szerkezetátalakítás jegyében, várhatóan december 15-én kerül ismét napirendre a megyei kórház és a Mecseken fekvő tüdőgyógyintézet működtetési jogának magán kézbe adása, amiből persze korábban politikai vita is kerekedett: az ellenzék ugyanis nem támogatja a javaslatot.

Ha valaki, mondjuk egy évtizede akár látogatóként, akár betegként felkereste a megyei kórházat, lehangoló látvány fogadta: az elöregedett épületnek szinte minden szeglete felújításért, korszerűsítésért „kiáltott". Az évente milliárdos beruházások, fejlesztések eredményeképpen az épület lassan teljes egészében megújul, az épületrekonstrukcióval párhuzamosan több hullámban jelentős gép-műszer beszerzés is történt, de a pénzügyi instabilitás továbbra is fennáll.

Ugyanez a helyzet a pécsi egyetem klinikáival: bár jövő év elején egy korábban elnyert, mintegy kétmilliárdos uniós pályázati forrásból elindulhat a 400 ágyas klinika átfogó rekonstrukciója, (amely új műszerek beszerzésével is együtt jár majd), a hiány milliárdokban mérhető, sőt a már meglévő deficit is havonta mintegy 30 millió forinttal növekszik.

A komlói kórházban szintén önkormányzati biztos tevékenykedik, az intézmény ugyanis 100 milliós deficittel képtelen volt a további működésre gazdasági szakember segítsége nélkül. A biztos konszolidációs terve alapján sikerült november végére az elvárható pénzügyi egyensúly felé navigálni a 150 ágyas kórházat. Szigetvárnak – igaz rendkívüli nehézségek árán - tavaly sikerült megtartania pénzügyi egyensúlyát, jövőre ott is milliárdos épületrekonstrukció kezdődik.

Baranyában azonban nem csak a fekvőbetegellátó intézményekkel vannak gondok. A tíz éve ígért három új mentőállomás közül egy sem épült meg eddig. November végén viszont az OMSZ levélben kereste meg az önkormányzatot, hogy a településen mintegy 70 millió forintért építenének új mentőállomást, ám ehhez kérték a helyhatóság anyagi támogatását is. Mint Zsáli János polgármester elmondta: örültek az OMSZ megkeresésének, hiszen nekik nem mindegy, hogy a pécsváradi kistérségbe 30 perc, vagy 5 perc alatt ér ki a mentő, ám egyelőre még nem tudja, hogy a rájuk eső, mintegy 30 millió forintot honnan teremtik majd elő?
A Dél-Dunántúl „üdítő" kivételeinek egyike sem Baranyában található. Az egyik, pénzügyi egyensúlyát megtartó intézmény a Kaposi Mór oktatókórház Somogyban, a Nagykanizsai városi kórház pedig Zala megyében működik. A kaposvári intézmény igazgatója nemrég egy helyi rádióinterjúban elmondta: az alulfinanszírozáson túl problémának látja azt is, hogy sok a kórház Magyarországon, csökkenteni kellene számukat. Persze ez együtt jár majd demonstrációval, kellemetlen felfordulással, de a döntés előbb-utóbb elodázhatatlanná válik. A kérdés csak az, hogy mikor lesz meg ehhez a megfelelő politikai bátorság – fogalmazott Dr. Reppa Imre professzor.

Különböző szakmai fórumokon Baranyában is egyre többször hallani, hogy sok a kórház hazánkban, mind több intézményvezető látja, hogy a hatékonyságot csak struktúra átalakítással lehet megteremteni, s ebbe a kórházak bezárása is beletartozik.

Csakhogy mindenki a „szomszéd" kórházát tartja bezárhatónak, illetve feleslegesnek. A kisebb vidéki kórházak bezárása azért probléma, mert az ellátási körzetükbe tartozó, főként a kisebb falvakban élő lakosság utazása, a családok fokozatos elszegényedése, illetve a közlekedési infrastruktúra visszafejlesztése miatt nehezen megoldható.