• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Betegcsere: újabb tárgyalás, még több ellentmondás

Regionális hírek Forrás: Weborvos Szerző:

A kórházban az ideggyógyász véleményére nem voltak kíváncsiak, a röntgenorvos arról beszélt: nem is tudta, ki volt aznap ügyeletes.

Újabb ellentmondásokkal gyarapodott a tavalyi betegcsere-ügy a szerdai tárgyaláson a Szegedi Városi Bíróságon. Amint arról már többször írtunk, egy beteghordót és egy ápolót vádolnak foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetéssel amiatt, mert az ügyészség álláspontja szerint annak idején ők mulasztottak el az elvárható módon azonosítani egy beteget egy CT-vizsgálat előtt, így került rossz név a leletre, majd a nem megfelelő beteg – a kisteleki Kovács Béla – a klinikai műtőbe. Az ügyész a két orvossal szemben vádként azt vetette fel, hogy a reggeli órákban beszállított ásotthalmi Berkó Vincéhez egészen a kora délutáni órákig nem hívtak neurológust. A feltételezés szerint ugyanis amennyiben a sürgősségi részlegen erre hamarabb sor kerül, kiderülhetett volna, hogy ő az a súlyos beteg, akinek a műtétre szüksége lett volna, s nem Kovács Béla. Utóbbi férfi a téves műtétet követően belehalt az operáció szövődményeibe, szeptember végén a másik páciens is életét vesztette.

A szerdára tanúként beidézett ügyeletes neurológus színes illusztrációkkal igyekezetett a bíróság előtt bemutatni az egyes agyi traumák sajátosságait. A szakorvos megerősítette azon korábbi orvosi vallomásokat, amelyek szerint Berkó Vince látható klinikai állapotán a korábbiakhoz képest nem volt észlelhető változás, ezért nem lett volna mire alapozni egy korábbi ideggyógyászati konzíliumot. (Amint megírtuk, a neurológust azután hívták le a sürgősségi osztályra, miután a reggel beszállított beteg hozzátartozói kora délután megérkeztek az intézménybe, s a korábbiakhoz viszonyítva jelentős állapotromlásról számoltak be.)

A neurológus azt mondta: a klinikai tünetekre alapozva akár indokolt is lehetett volna – a korábban indítványozott – hazaszállítása a betegnek. A szakorvos elmondása szerint kizárólag a korábbi zárójelentések alapján döntött úgy, hogy koponya-CT-t kér Berkó Vincéről. Úgy fogalmazott: ránézésre Berkó Vince rosszabbul nézett ki, mint Kovács Béla, ám előbbi beteg neurológiai tünetei nem támasztották alá állapotának súlyosságát, míg Kovács Bélánál sorsdöntő volt a vérömlenyt mutató CT-felvétel (amelyről ekkor még nem tudták, hogy Berkó Vincéről készült). Az ideggyógyász szakorvos leszögezte: Berkó Vince klinikai státuszában semmi nem indokolta, hogy azonnal elvégezzék nála a CT-vizsgálatot – elmondása szerint amennyiben ez így lett volna, személyesen járt volna közben az azonnali CT-ért a radiológián.

Az ügyvédek azt is firtatták, hogy az operációt végző idegsebészeti klinikán kellett-e Kovács Béla hozzájárulását kérni a műtéthez, mivel – az őt oda átszállító mentőápoló korábbi vallomása szerint – a férfi kommunikációképes volt. A szakorvos erre nem adott egyértelmű választ, mondván: erről az ottani orvosoknak a szituáció függvényében kellett dönteniük.
A neurogólus alátámasztotta azokat a korábbi tárgyalási napokon elhangzott orvosi nyilatkozatokat, amelyek szerint Szegeden az életkorból adódónál is kisebb esélye van a túlélésre egy hatvan év feletti agyvérzéses betegnek, mint egy fiatalabbnak. Úgy fogalmazott: tragédia, hogy a szegedi kórházban nincs neurológiai osztály, a klinikán ugyanis kapacitáshiány miatt képtelenek mindenkit elsődleges ellátásban részesíteni.

A neurológus beszélt arról is, hogy „a kórházban áldatlan körülmények között dolgoztak." A szakorvos elfogadhatatlannak tartotta például, hogy az SBO-nak nevezett osztály tízágyas fektetőjébe mindössze egy beosztott ápoló volt, ráadásul még a gyógyszerszekrényt is egy másik helyiségben helyezték el.

Az ideggyógyász szakorvos elmondta: a betegcsere után a kórházban indult fegyelmi vizsgálatban egyetlen alkalommal sem hallgatták meg tanúként, holott az ominózus napon ő mindkét érintett beteget vizsgálta, s ráadásul a CT-t is mindkét alkalommal ő rendelte el. – Az eset után két hétig nem hallgatott meg a kórház vezetősége. Kommunikációs zűrzavar alakult ki, az újságokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot, mindeközben pedig engem senki sem kérdezett meg – hangzott el a tárgyaláson.

A Weborvoson megírtuk: a fegyelmi vizsgálatot Pajor László urológus főorvos, a kórház jelenlegi főigazgatója vezette. Két ápolót és egy beteghordót elbocsátottak állásából, egy ápoló megrovást, a beosztott orvos és a röntgenasszisztens figyelmesztetést kapott. Az ügyeletvezetővel szemben nem jártak el, mert a főorvos aznap vállalkozóként dolgozott, így nem vonatkoztak rá a közalkalmazotti szabályok. Az elbocsátottak a munkaügyi bíróságon megtámadták a döntést. A kórház a fegyelmi eljárás során vétett hibák miatt visszavonta határozatát, így november közepén mindhárom dolgozót visszavette állásába, s kifizette számukra az eljárás idejére visszatartott bérüket is. Az ügyhöz tartozik, hogy Botka László polgármester a betegcsere okán állította fel székéből Nárai György főigazgatót, akinek a posztját egy ideig Baráth Lajos gazdasági igazgató – jelenleg a makói kórház főigazgatója –, majd Pajor László vette át.

A kórházban a betegcsere napján ügyeletes radiológus főorvos tanúvallomásában arról beszélt: abban az esetben, ha a pácienssel nem lehet kommunikálni, a betegazonosításnál kizárólag a kérőlapra hagyatkozhatnak. A főorvos leszögezte: a sürgősségi osztály által kért vizsgálatokat minden esetben a lehető leghamarabb elvégezték. Ez a kijelentés ellentmondott a harmadrendű vádlott ügyeletvezető által korábban elmondottakkal. Az ügyeletvezető ugyanis azt állította: miután az ideggyógyász Berkó Vincénél elrendelte a CT-t, a radiológus későbbre halasztotta a vizsgálatot, s végül telefonon abban egyeztek meg, hogy azt majd este végzik el. A radiológus kitartott saját verziója mellett, amely szerint egész nap egy szót sem tárgyalt az ügyeletvezetővel. A két főorvos a tárgyalóteremben ezen összeveszett, a vita a bíró csillapítására maradt abba. A röntgen vezetője azt mondta: miután az idegsebészeti klinikáról kora este értesítést kapott az akkor még csak vélelmezett betegcseréről, lement a sürgősségi osztályra, majd ott a beosztott orvostól – a jelenlegi negyedrendű vádlottól – tudta meg, hogy ki aznap a sürgősségi ügyelet vezetője. A negyedrendű vádlott nagyjából alátámasztotta ugyan a radiológus által elmondottakat, ám azt tagadta, hogy ő bármit mondott volna akkor az ügyeletvezető személyéről.

Érdekes epizódja volt a tárgyalásnak, amikor a radiológus főorvos-asszony kézitáskájából elővette Berkó Vince CT-vizsgálati lapjának eredeti változatát. Mint mondta, a dokumentumot még a betegcsere napján vette magához, miután megtudta, hogy azt a sürgősségi osztály orvosai keresik. Megfogalmazása szerint „kimentette" az iratot, nehogy „valami történjen" az eredeti példánnyal.

A tárgyalássorozat eredetileg 2006 márciusában folytatódott volna, mert egyes tanúként idézett személyek tartósan külföldön tartózkodnak, s a bíróság szakértői jelentésekre is igényt tart. A bíró azonban úgy döntött: november 29-én helyszíni szemlét tart a kórházban, hogy a bíróság tagjai megismerkedhessenek a történtek helyszíneivel, s jobban átláthassák a történteket, december 8-án reggelre pedig beidézik a fegyelmi tanács egykori tagjait.