A növekvő esetszám és következményük miatt mozgalom alakult ki a stroke megelőzéséért Brüsszelben, majd hazánkban is.
 |
A civil és szakmai kooperációban létrejött munkacsoport 2003 júniusában alakult európai parlamenti képviselők vezetése mellett kutatók, orvos szakértők és betegszervezetek részvételével. E kezdeményezés hívta fel elsőként az unió kormányainak figyelmét arra, hogy haladéktalanul tenniük kell az agyérbetegségek megelőzésének érdekében. A prevenció alapvető feltétele pedig a magasvérnyomás betegség időbeni felismerése.
A mozgalom megalakulást követően a nemzetközi munkacsoport előbb tíz pontban rögzítette akciótervét, majd 2004 októberében húsz tagszervezet részvételével útjára indította az európai civil stroke szervezetet, melyhez hazánk is csatlakozott.
A magyar szervezet az „Egyesület a Stroke Megelőzésért" (ESzME) névvel kezdte meg működését, melyhez most csatlakozni kíván a pécsi egyetem neurológiai klinikájának stroke-tagozata is. A Pécsett folytatott prevenciós munka szakmai hátterét olyan team biztosítja, melyben orvosokon kívül ápolók és gyógytornászok vannak. A gyógyító csapat munkájának hatékonyságát megalapozza, s egyben garantálja, hogy a tagok évtizedek óta közösen dolgoznak e területen. A pécsi stroke-tagozat vezetését, a program koordinálását Szapáry László klinikai adjunktus vállalta.
Európához hasonlóan ma már Magyarországon is a stroke a harmadik leggyakoribb halálok és a legtöbb tartós rokkantságot okozó betegség is. A hazai betegek átlagéletkora 5-10 évvel alacsonyabb, mint a fejlett ipari országokban. A magyar helyzetet súlyosbítja, hogy kiemelkedően nagyszámú az ötven évesnél fiatalabbakat ért agyi érkatasztrófa, és ezen belül is közel háromszor gyakoribb az esetszám a hátrányos régiókban.
Az országos statisztika szerint agyi érbetegség miatt évente 50 ezer kórházi kezelés történik, s a gyógyintézetbe került betegek több mint 70 százalékánál egyértelmű rizikófaktor a magas vérnyomás.
A stroke bekövetkezése után – az érintett agyterület nagyságától és helyétől függően – többnyire egyik testfél hirtelen lebénul. A betegek egyharmada egy hónapon belül meghal, a másik harmada pedig tartósan fogyatékos marad – derül ki az ESzMe által összeállított tájékoztatóból.
Miután a teljes gyógyulásra csak keveseknek van esélye, a szélütés miatt gondozásra szorulók száma egyre nő, miközben a családok egyre kevésbé képesek vállalni az otthoni ápolást.
A stroke előfordulásáról összeállított nemzetközi statisztikák több szempontból is beszédesek. Egy korábbi SAFE-adatsorból például kiderül, hogy hazánkban előforduló mintegy 17.148 stroke-halálozás ugyan még kevesebb, mint a fejlettebb uniós tagországokban, viszont az évi esetszám folyamatosan növekszik.
A statisztikából azonnal szembetűnik a skandináv államok feltűnően alacsony stroke-mutatója. Míg Olaszországban 69.075, Németországban 79.326 agyérkatasztrófa következett be 2004-ben, addig ez a szám Finnországban és Norvégiában mindössze 4.817, Dániában pedig 4.871 volt.
A SAFE aktivitását jelzi, hogy az egyesület május 10-ére vitanapra hívta Brüsszelbe, az EU parlamentbe azokat a szakmai és társadalmi csoportokat, amelyek tagjai részt vállalnak a stroke elleni küzdelemben.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!