Csődbiztos helyett kényszerből privatizálnak

December 17.-én döntött a Baranya Megyei Közgyűlés arról, hogy a súlyos likviditási gondokkal küszködő fekvőbeteg intézményeinek működtetési jogát magánvállalkozásba adja át. Az ügylettel kapcsolatos pályázatot januárban írják ki, s a remények szerint februárban el is dőlhet: vajon mely befektetői csoport vállalja majd a harminc évre szóló intézményi üzemeltetést. Dr. Kékes Ferenc elnök szerint a városban keringő pletykákkal ellentétben még nincs befektetőjelölt.

 
A baj közeledtét először a gyermekkórház bedőlése jelezte, amikor 80 millió forintos vesztesége után az önkormányzat megvonta az intézmény költségvetési önállóságát és 2004. október 31.-én a megyei kórházba olvasztotta. Az intézményből az eltelt időszak alatt több mint húsz dolgozót bocsátottak el, illetve szerveztek át. Később kiszervezték a laboratóriumi egységet is, amelynek feladatát szintén a központi telephely (kórház) vette át.

 
A gyermekkórház gazdasági átszervezése azonban nem oldotta meg a gondokat, a hiány tovább nőtt a megye többi kórházában is. Így ez év végére a megyei tulajdonban lévő fekvőbeteg intézmények összes adóssága megközelítette a 200 millió forintot.

 A végső csődhelyzet elkerülése, illetve a csődbiztos kijelölésének megakadályozása miatt nem volt más választása az önkormányzatnak, mint magánvállalkozásba felkínálni a működtetést. Ezt a fajta privatizációs formát azonban egyre többen hasonlítják a kiskunhalasi kórház példájához.

Kékes Ferenc elnök szerint a Pécs-Baranya Megyei Kórház működési formájának változása nem lesz azonos a kiskunhalasi gyakorlattal. A baranyai közgyűlés ugyanis nem tervezi szétszabdalni a kórház különböző funkcióit, hanem egy fejlesztési program megvalósításához várnak partnereket. Ennek a projektnek a középpontjában egy olyan elképzelés áll, ami Magyarországon egyedülálló, de Európában sem túl gyakori. A lényege egy komplex idősgondozási centrum létrehozása, amely a jelenlegi tüdőgyógyintézet telephelyén valósulna meg. Amikor a program összeállt már látható volt az a fokozódó társadalmi igény, amely egyre inkább az időskori betegségek megfelelő ellátása felé tolódik el. Ez nem csoda, hiszen Magyarországon is öregszik a társadalom, ám a probléma fogadására nincs még mindig megfelelő infrastrukturális háttér. Amennyiben sikerül a megfelelő feltételekkel a jövő év elején szerződést kötni, akkor a három évtized alatt mintegy hatmilliárd forint fejlesztés valósulhatna meg – hangsúlyozta a közgyűlés elnöke.

A Harkányi Gyógyfürdőkórházat viszont nem érinti a tervezett magánosítási program, de működési formáját kht.-vá alakítják át. Erre pedig azért lesz szükség, mert a tervezett fejlesztésekből többletforrásokat kívánnak a harkányi intézménybe átcsoportosítani.

A megyei kórház privát működtetését a közgyűlés ellenzéke nem támogatta. A Fidesz frakció véleménye szerint a tervezett magánosítás olyan kockázatokat rejt, amelyeket előre még megjósolni sem lehet. Szerintük az sem tűnik garantáltnak, hogy a közgyűlés a törvényben meghatározott ellátási kötelezettségét biztosítani tudja abban az esetben, ha például az ellátás időközben a befektető szempontjai szerint alakulna. Nem értik azt sem, hogy a párhuzamos tevékenységek miatt a megye a végső döntés meghozatala előtt vajon miért nem egyeztetett az egyetemmel.

Kékes viszont továbbra is állítja: a növekvő likviditási gondok miatt nem volt más választás. Ahhoz, hogy a megyei tulajdonban lévő kórházak továbbra is megfelelően tudják ellátni feladataikat, mára elkerülhetetlenné vált a magántőke bevonása.