Debreceni Kardiológiai Napok

Csütörtökön kezdődött és szombaton ér véget Debrecen legnagyobb orvos-kongresszusa, a Kardiológiai Napok, amelyet immár 11. alkalommal rendeznek meg. Ezúttal új helyszínen, a nemrég átadott Kölcsey Ferenc Konferencia Központban, amely különösen alkalmas a mintegy kétezer résztvevő - kardiológusok, belgyógyászok, háziorvosok és a kiállítók - befogadására. A nagyszabású tudományos rendezvény szakmai értékét jelzi, hogy sikeres tesztvizsgával a maximális 50 továbbképzési pontot kaphatják meg a résztvevők.

A kongresszust szerdán interaktív hemodinamikai fórum előzte meg, amelyen az ST-elevációval járó akut miokardiális infarktus modern ellátásának aktuális kérdései kerültek napirendre. Szó volt a PCI (koszorúér tágítást végző) centrumok szerepéről az infarktusos betegek ellátásában, amelyhez szívkatéteres és koszorúér katéterterápiás eljárások bemutatója csatlakozott, a debreceni Kardiológiai Intézet hemodinamikai laboratóriumának tanulságos esettanulmányaival illusztrálva.

Ugyancsak kísérő rendezvénye a Debreceni Kardiológiai Napoknak az a párhuzamos szekció, amelyet a Debreceni Akadémiai Bizottság Izomkutató és Kardiológiai Munkacsoportjának védnökségével rendeznek meg az elméleti kardiológia témakörében, számos külföldi előadó részvételével.

Dr. Édes István professzor, a Debreceni Kardiológiai Intézet igazgatója, a kongresszus elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a 11. Kardiológiai Napok főbb témáit. Az Új trendek a kardiológiában című szekció keretében számos aktuális és új témáról hallhatnak előadásokat a résztvevők. Így szó lesz a szívelégtelenség újabb kezelési lehetőségeiről, a szívinfarktus kezeléséről, a nukleáris kardiológiai vizsgáló módszerek és az MRI szerepéről a szívbetegségek diagnosztikájában. Ugyancsak fontos témakör a nők koszorúér betegsége, a szív-és érrendszeri rehabilitáció, de a perifériás érbetegségekről, az újabb szívultrahang technikákról és a szívsebészet jövőjéről is hangzanak el előadások.

Dr. Édes István hangsúlyozta, hogy a népbetegségnek számító koszorúér betegségek, az infarktus és a szívelégtelenség legmodernebb terápiájára kiemelt figyelmet szentelnek. Mint mondta, nemzeti program készül, amelynek fő célkitűzése a halálozási és a megbetegedési mutatók csökkentése. A professzor szólt arról is, hogy a nők rettegnek az emlőráktól, jóllehet a kardiovaszkuláris megbetegedések száma és halálozási mutatója ötszöröse a nőket fenyegető daganatos betegségnek. A statisztika azt mutatja, hogy már 50-60 évesek is jelentős számban halnak meg kardiovaszkuláris betegségben.

Ma már Magyarországon az infarktus akut ellátásának számottevő lehetőségét képezi a koszorúér tágítás, amelyet az első hat órában célszerű elvégezni. Tavaly hazánkban mintegy ötezer akut infarktusos beteg részesült ebben a modern kezelésben, az idén pedig a számuk elérheti a hatezret is. Ez a lehetőség viszonylag új terápiás eljárásnak számít, az ezredforduló óta nőtt meg a létjogosultsága. Ha belegondolunk, hogy évente 20-25 ezer ember hal meg akut infarktusban, óriási eredmény, hogy a kórházat időben elérő betegek 30-40 százalékát megmenthetik ezzel a beavatkozással. Ennek a rendszernek a megszervezése azonban komoly erőfeszítést és jól szervezett együttműködést igényel a mentőszolgálattal.

Dr. Édes István arra figyelmeztetett: erős mellkasi fájdalom, infarktus gyanúja esetén célszerű azonnal mentőt hívni, sokan azonban előbb a háziorvost értesítik, illetve keresik fel. Az időintervallum fontos tényező, de természetesen döntő az adott centrum közelsége is, ahol a koszorúér tágító katéteres beavatkozást elvégezhetik. A debreceni centrumban 24 órás ügyelet van, és hét profi szakember áll rendelkezésre.
A mentőszolgálatnál jól tudják, mikor kell rohamkocsit küldeni, személyzetük azonnali EKG vizsgálatot végez, amely az akut infarktust kimutatja. Ennek alapján döntenek arról, hogy a sürgősségi osztályra, vagy a kardiológiai centrumba szállítsák-e a beteget. Ha a hemodinamikai laboratóriummal rendelkező centrumokban hat órán belül elvégzik a beavatkozást, segítségével hatékonyan helyreáll a keringés és megszüntethető a szűkület is.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy több szakterület együttműködése is szükséges. A koraszülés, a kis testsúly is hajlamosíthat a későbbi kardiovaszkuláris betegségekre. A háziorvosoknak a prevencióban és a rehabilitációban van kulcsszerepe. Dr. Édes István kiemelte a rendszeres kontroll és az életmód tanácsok fontosságát. Szólt arról is, hogy a debreceni Orvos-és Egészségtudományi Centrumhoz kötődő, de immár országosan is jól ismert Auguszta program keretében fontos célkitűzés, hogy az elmaradott Észak-Alföldi régióban a születéskor várható élettartam tíz éven belül legalább két-három évvel növekedjen.

A debreceni Kardiológiai Klinikán évente körülbelül ötezer szívkatéteres vizsgálatot végeznek el. Ebből tavaly mintegy 600 esetben akut infarktusos beteg megmentését szolgálta a beavatkozás. A professzortól megtudtuk, hogy az Auguszta program keretében 40-50 százalékkal nő majd az infarktusos betegek intenzív ellátásának a kapacitása.
A debreceni Kardiológiai Napokra külföldi előadók is érkeztek, így az USA-ból, Angliából, Olaszországból, Svédországból és Franciaországból. A kongresszus teljes szakmai anyagát a korábbi évek hagyományának megfelelően kiadvány formájában is megjelentetik. További kiadványok (könyv, folyóirat, betegtájékoztató sorozat) megjelenését szintén a kongresszus idejére időzítették, amely a résztvevők tájékoztatását is szolgálja.