Hideg csapadékos még az idő, az allergiások viszont már szipognak, ami sejteti: idén átmenet nélkül tör ránk a betegség.
![]() |
A WHO összesítő statisztikájából kiderül, hogy a múlt évtizedben több mint ötven százalékkal több lett az allergiás megbetegedés, s ez alól hazánk sem volt kivétel. A betegségre valójában mindenki hajlamos, de nem minden esetben manifesztálódik a konkrét betegség. A kór kifejlődését az immunrendszer állapota mellett a genetikai hajlam befolyásolja.
Ismert tény, hogy az allergia általában enyhébb tünetekkel jelentkezik, ám a szakemberek óva intenek attól, hogy bárki elhanyagolja a banálisnak tűnő szénanáthát, mert a kezdeti, súlyosnak még nem mondható betegségből akár asztma is kialakulhat.
Egy tavalyi baranyai felmérés szerint a regionális feladatokat teljesítő, megyei gyermekkórházban már több mint tízezer beteget kezelnek. Az általános vélekedések szerint megnehezíti a hatékony gyógyító munkát, hogy a gyerekek többsége meglehetősen későn kerül panaszaival az intézménybe, számtalanszor előfordult, hogy az akut állapotot előidéző allergia miatt a kis pácienst azonnal fel kellett venni az osztályra. Az alattomos, sokszor atípusos tüneteket is produkáló kórkép miatt nem könnyű a korai felismerés, főként egy kisgyermeknél, akinek orrfolyása, köhögése, tüsszögése egyéb felsőlégúti betegség általános kísérőtünete is lehet.
Az azonban már a szülők és a háziorvos számára is fontos figyelmeztetés, ha a banálisnak tűnő panaszok rendszeres gyakorisággal visszatérnek, illetve a gyógyulási idő erősen kitolódik. Helyesen dönt ilyenkor a családorvos, hal – akár prevencióként - a gyermeket allergológus szakemberhez utalja. Újabb jó tanácsként viszont egyre sűrűbben lehet hallani a szakrendeléseken: ahol allergiás beteg él, mellőzzük a mosott ruhák szabadba teregetését, mert a rárakódott virágpor fokozza a tüneteket.