• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kiskanál a gyerek gyomrában

Regionális hírek Forrás: Weborvos Szerző:

Tudományos ülésen számolt be öt éves munkájáról a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet Gasztroenteorológiai Tanszéke.

Az országban elsőként megalakult és máig egyedülálló tanszék munkájáról dr. Altorjay István tanszékvezető egyetemi docenstől kértünk rövid összegzést.

Mint mondta, az önálló tanszék létjogosultságát jelzi, hogy az összes belgyógyászati beteganyagon belül mintegy 40 százalék a gasztroenteorológia körébe tartozó megbetegedések aránya. A tanszék a rendkívül korszerű diagnosztikai háttérrel végzett gyógyító munka mellett a graduális és posztgraduális képzésben is jelentős szerepet játszik. Oktatási eredményeik között tartják számon, hogy a megalakulása óta eltelt időszakban a tanszéken többek között 19 diplomamunka született - tudtuk meg dr. Altorjay Istvántól.

A tanszékvezető tudományos tevékenységüket, fő kutatási témáikat is összegezte. Egyik fontos tudományos területük a tápcsatornai vérzések témaköre, amelynek sok ága van. Egyik legizgalmasabb a cirózishoz kapcsolódó portális hipertensio, amikor a máj keringése megromlik, és így a vér kerülő utakon áramlik. Következménye, hogy emiatt a nyelőcső falába túl sok vér kerül, és innen könnyen származhatnak halálos vérzések.
Másik nagyon fontos témájuk, a gyulladásos bélbetegségek témakörében tudományosan is új eredményeket sikerült elérniük.

A gyulladásos bélbetegségek előfordulása egyre növekszik, ami stresszel terhelt életünkkel is összefüggésben van. A tanszéken a fertőző májbetegségekkel is kiemelten foglalkoznak. A C és B vírus által okozott hepatitiszek előfordulása szintén növekszik, a klinikán különösen jelentős az ilyen jellegű beteganyag. Az országos centrumok egyikeként számos beteg májátültetését sikerült már megszervezniük, és ezzel emberek életét mentették meg.
A diagnosztika, az eszközpark fejlesztése kapcsán dr. Altorjay István megemlítette az endoszonográfia elindítását. Ezzel az eljárással még a CT-nél is érzékenyebb módon vizsgálható például a daganatok terjedése.

A debreceni tanszék eredményei közé tartozik a műtétet kiváltó eljárások rutinszerű alkalmazása, amelyek elsősorban az epeúti endoszkópiákban érdekesek. Epeúti köveket vesznek ki, epeúti szűkületeket oldanak meg a műtétet kiváltó beavatkozásokkal. Ezek számos esetben a daganatos betegek életminőségének a javítását, a hosszabb élettartam biztosítását is szolgálják.
Nem egyszer előfordul, hogy idegen testet távolítanak el, emelnek ki a gyomorból. Például hajcsatot, kiskanalat, amit kisgyerekek nyelnek le.

A nyelőcső szűkületeinek is lehetséges a tágítása. A szűkület lehet daganatos, illetve gyulladásos eredetű, az utóbbinál ballonos tágítást végeznek. A daganatos eredetű szűkületeket pedig öntáguló fém sztent beültetésével nyitják ki, hogy a beteg tudjon táplálkozni ezen keresztül.