Nitrát-veszély a Mosdós környéki vízbázison

Minderre holnap, annak kapcsán kerül sor, hogy Mosdós határában mintegy hektárnyi területen trágyalé veszélyezteti a felszíni vízbázist, talaj-és növénytakarót. A trágyát egy, a közelben működő sertéstelep halmozta föl a település határában.
Arról, hogy a földbe ivódott trágyalé a Kaposvár és környékének néhány települését is ellátó, vezetékes ivóvízbázist veszélyezteti-e, egyelőre eltérőek a vélemények.

Tóth István, a talajszennyezést felfedező Somogy Megyei Talaj-és Növényvédelmi Szolgálat igazgatója szerint - aki Mosdós polgármesterével jelenleg is a területen tartózkodik - csak idő kérdése, hogy az intézkedésig patakként csordogált trágyalé a kapillárisokon keresztül eléri-e az ivóvízbázist rejtő kritikus szintet. Annyi azonban már most bizonyos, hogy egy hektár területen a felszín alatti vizek és a talaj is szennyezetté vált, a csapadékvíz pedig tovább táplálja az egyre lejjebb szivárgó, nitrát tartalmú szerves anyagot.

A vízbiztonsági intézkedéseik részeként, az érintett területen fokozottan – az évi egyszeri mérés helyett heti két alkalommal - ellenőrzi kútjainak vízminőségét a Kaposvári vízművek Kft. Mint azt Márta József, a kft műszaki igazgatója elmondta – egyelőre nem találtak semmi, a környezetszennyezésre utaló jelet. Ez annak köszönhető, hogy nagyon jók a felső vízzáró rétegek és a kútjaik ezekből a védett rétegekből veszik a vizet. Szerinte, 40-50 év folyamatos szivárgás mellett juthatna csak le a kritikus mélységbe a szennyezés.

A Kaposvári Vízművek Kft illetékességi területén egyébként már sehol sincs nitráttal szennyezett, vezetékes ivóvíz.
A még jobb vízminőség – elsősorban a maradék ammónia kiszűrése érdekében - az európai szabvány által leírt határértékek biztonságosabb betartása céljából, uniós támogatással, még az idén megvalósul az ivóvízminőség-javító projekt is – mondta a műszaki igazgató.

Az üzemeltető által gyakoribbá váló bakteriológiai és kémiai vizsgálatokról számolt be Szanyi Attiláné, az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetének közegészségügyi felügyelője. Somogy ivóvíz-bázisának esetleges nitrát-érintettségével kapcsolatban elmondta: bár a megye teljes területén működik már vezetékes ivóvízhálózat, léteznek olyan külterületek és nagyobb puszták, ahol még használnak ásott kutakat is.

A 245 somogyi településen túl van kilencvenegy, több, mint 50 személy által lakott, a település kül -, vagy belterületéhez csatolt telep, mely közül kilencben a lakosok még mindig ilyen, a felszíni szennyeződésnek kitett, ásott kútból szerzik a vizet.
Ezen kutak vizét azonban a védőnő jelzése alapján hatóságilag is vizsgálják, amennyiben a lakók között terhes anya, vagy csecsemő is van.

Ez utóbbi esetekben a tapasztalat azt igazolja, hogy a szennyezett kutak legtöbbjének nem megfelelő a műszaki kialakítása, ezért könnyebben szennyeződhetnek, vizük bakteriológiailag is kifogásolt és fertőtlenítésre szorul – hangsúlyozta Szanyi Attiláné.

Megtudtuk még: terhes nő vagy csecsemő érintettsége esetén, a tulajdonos kérésére, saját költségen, közegészségügyileg is indokoltan, ingyen végzi el a vízminőség vizsgálatot az ÁNTSZ.
Amennyiben nincs a terhes anya, vagy a csecsemő fogyasztására alkalmas, megfelelő ivóvizű kút a környéken, úgy az önkormányzatok segítségével, üzlethálózaton keresztül juthatnak egészséges ivóvízhez az érintettek.