Sikeres reformhoz jó menedzsment kell

Az orvosi és a közgazdasági kar között első és példaértékű együttműködés jött létre az angol-magyar nyelvű egészségügyi menedzsment kurzussal. A képzés tavaly ősszel kezdődött végzett gyakorló orvosok és diplomás egészségügyi szakemberek számára. Bár az ország több felsőoktatási intézményében már zajlanak hasonló profilú képzések, Pécsett ez az első ilyen akkreditált kurzus. A most végzett csoportnak tíz hallgatója között megtalálható kórházigazgató, háziorvos, osztályvezető főorvos, de a magánorvoslás területén tevékenykedő vállalkozó doktor is – tájékoztatta a Weborvost Gombár Gabriella, a projekt egyik koordinátora.

A tavaly elindított szakmai kurzus alapvető célja volt, hogy az egyetem padjaiba visszaült szakembereknek a speciális képzéssel közvetlen segítséget nyújthassanak az egészségügyi szektor reformjához, illetve a szükséges átalakítás mögött húzódó okok megértetéséhez.

A jövőben az egészségügyi vezetők számára egyre inkább nélkülözhetetlen lesz a kurzuson oktatott ismeretek elsajátítása, azaz az egészségügyi menedzser végzettség megszerzése. Ma már egy kórházvezetőnek – ha orvos- nem csak saját szakterületén kell jártasnak lennie, hanem otthonosan kell mozognia intézménye gazdasági lépéseinek ésszerű megtervezésében, s olyan képességekre is szüksége van, amelyek lehetővé teszik koncepciójának elfogadtatását is.

Az oktatók a képzés során nemzetközi példák sorát tárták a hallgatók elé, melyek megmutatták: egészségügyi reformok nem csak Magyarországon zajlanak, viszont a szükséges és megkerülhetetlen változások levezényelhetők úgy, hogy közben nőnek az elégedettségi mutatók. Erre kitűnő példa a volt szovjet tagköztársaság, Észtország, ahol már 2003-ban megkezdődött a reformfolyamat. A meglévő kórházak számát radikálisan csökkentették: 21 sürgősségi kórházat hoztak létre, emellett három tercinális ellátást nyújtó regionális, négy központi, 11 megyei kórház, plusz három kisebb helyi (területi) intézmény gondoskodik a betegellátásról. A megmaradt kórházak nagy része pedig krónikus ellátó intézménnyé alakult át.

A reformintézkedésekkel párhuzamosan az egészségügyi szervezetek új szabályozása is életbe lépett, aminek lényege, hogy 2003-ig minden észt kórháznak társasággá kell átalakulnia. Ezeket az újonnan megalakult kórháztársaságokat már ellenőrző testületek irányítják, amelyek tagjait a tulajdonosok (részvénytársasági modell) , vagy az alapítók (alapítványi modell) jelölik ki.

Voltak persze Észtországban is félelmek, amikor a Tallinban működő gyermekkórházi trösztöt két intézmény fúziójával hozták létre, mivel a folyamat jelentős elbocsátásokkal járt.
A szakma és a lakosság megnyugtatására azonban a kormány széles körű információs kampányt indított útjára, amelyben megmutatta (részletesen elmagyarázta) az intézményi leépítések hatékonysági és minőségi előnyeit és elősegítette a szükséges ismeretek megértését. Azaz: menedzselte a változásokat. Ennek eredménye, hogy a fúziót a betegek és a kórházi alkalmazottak is elfogadták. Sőt, a személyzet például aktívan részt vett az átalakítási folyamatban, megkönnyítve ezzel az egészségügyi tárca munkáját. A sikeresen levezényelt folyamathoz pedig a képzett egészségügyi menedzserek nyújtottak segítséget.

A pécsi egyetemen is remélik, hogy azok az intézményvezetők, orvosok, diplomás szakdolgozók, akik március 30-án átveszik diplomájukat, az egy éves képzés alatt elsajátított tudással és gyakorlati tapasztalattal már a hazai egészségügy átalakításához adnak hatékony segítséget.