Szobor a medvehagyma tiszteletére

Képünk illusztráció

Ha egy Baranyába látogató turista Orfű felé kér útbaigazítást ilyenkor, április idusán általában azt mondják neki Pécsett: amikor rátér az abaligeti útra, s rövid idő múlva az erdőből áradó intenzív fokhagyma szag csapja meg az orrát, biztosan jó nyomon jár. A medvehagyma zsenge hajtásaival beterített zöld szőnyeg illata ugyanis semmivel nem téveszthető össze.

Ám a vendégszerető helyiek gyakran tanácsolják azt is az idegen vándornak: ha már arra jár, álljon meg az út szélén, s szedjen egy csokorral e különleges a növényből. Arra azonban a gyógynövény gyűjtők figyelmeztetnek: a medvehagyma leveleit még virágzás előtt tanácsos leszedni, ám a szüret idején különösen ügyelni kell arra, hogy senki ne tévessze össze a medvehagymát a vele egy időben és egy helyen növekvő májusi gyöngyvirág leveleivel. Ez utóbbi elfogyasztása ugyanis halálos mérgezéshez vezethet.

Az pedig, hogy mire is jó valójában e speciális aromájú gyógynövény, illetve milyen ínyencségek készíthetők belőle, már részletesen kiderül a Nagy-Bandó András által jegyzett, ma bemutatásra váró Medvehagyma Kincseskönyvből.

A különleges étekreceptek szólnak például arról, milyen fenséges a medvehagyma reszelve, vagy apróra vagdosva a zsíros, vagy éppen vajas kenyér tetején, de tejfölös túróba keverve is kiváló. A környékbeliek készítenek még belőle főzeléket, tejszínes mártást , használják pogácsák ízesítésére, vagy éppen kézzel húzott rétesek töltelékeként. A többnyire inkább fűszerként használt, különös nevű növényből ízletes saláta is „összedobható", de az Orfű környékiek számára nem ismeretlen a medvehagyma méz sem.

Ennek egyik készítője méhtenyészetével a növény virágzásának idején keresi fel a mecseki erdőket. Ilyenkor a méhek a medvehagyma virágporából készítik a mézet, amelynek csodájára jár az ország. Aki már kóstolta e különös nyalánkságot, soha nem felejti a medvehagyma-méz különös aromáját- állítja a méhész.

A növényt azonban mégis gyógyító hatása tette híressé, ezért a tavaszi tisztítókúra már nem is képzelhető el nélküle. A szervezetre gyakorolt jótékony hatását már az ókorban felismerték, hazánkban pedig az 1400-as évekből származnak az első feljegyzések, ahol a növényt még sási hagyma néven emlegetik az orvoslással foglalkozó korhű dokumentumok.

A medvehagyma – amelynek szüretelése a baranyai gyógynövény szezon nyitánya is - közérzet- és étvágyjavító. Vérnyomást csökkentő, érelmeszesedést gátló hatásán kívül segíti a bél-, gyomor-, illetve más emésztőrendszeri problémák oldását, alkalmas a szervezet teljes méregtelenítésére. Ez utóbbi miatt a városban élők számára például kiváló „ólommentesítőként " ajánlják a szakemberek. Emellett tanácsolják még hurutok kezelésére, stresszoldásra, reumás panaszok csillapítására, sebek hámosítására.

A medvehagymát azonban nem csak a gyógynövényeket ismerők házi patikájában találjuk, hanem a gyógyszergyártás egyik fontos alapanyagául is szolgál. Ezzel magyarázható, hogy tömeges gyűjtése és feldolgozása miatt Európa erdeiben már eltűnőben van. Hazánkban egyelőre ilyen veszély még nem fenyeget, a védett természeti területeken kívül mindenütt gyűjthető.

A gyógynövények gyűjtése – köszönhetően a megyét övező hatalmas erdőségnek – Baranyában elterjedt foglalatosság, emellett egyre szélesebb körben virágzik a termesztés is. A mintegy százharmincötféle, vadon termő és közel negyven féle termesztett gyógy- és fűszernövény egy része a helyi feldolgozókba érkezik.

A tapasztalatok szerint nem csak a piac vásárolja egyre bővebb mennyiségben a gyógynövényeket, hanem már a családorvosok is egyre nyitottabban ajánlják pácienseik számára azokat a készítményeket, melyek alapanyagát a természet adja.

Az idei orfűi Medvehagyma vigasság különös aktualitását az adja, hogy most avatják és szentelik fel a növény tiszteletére állított szobrot. A receptkönyvben leírt gyógynövényből előállítható finomságokat pedig a helyi vendéglő séfje készíti el.