Vagyok még valaki

A budapesti Delta Parkinson Egyesület márciusban tett közzé egy pályázati felhívást „Fogom a kezed" címmel. Sokan éltek ezzel a lehetőséggel, számos megható jelét adták az akaraterőnek és a mindennapos küzdelmek fölé emelkedésnek. A legeredetibb ötlettel egy zalai beteg rukkolt elő. Az egyébként két bottal közlekedő, 57 éves férfi biciklire ült és 69 (Parkinson ennyi évet élt) kilométeres utat járt be.

Tóth József számára nem ez volt az első sportteljesítmény, mely az átlag fölé emelte. Egész élete összekapcsolódott a mozgással, ezért is különös fintora a sorsnak, hogy ezzel a betegséggel sújtja. A 60-as években országos ifjúsági bajnokságot nyert úszásban és olimpiai kerettagként jegyezték a nevét. Amikor egy motorbalesetet követően lebénultak a kezei, a sport hozta vissza az épek világába. Megtanult két kézzel asztaliteniszezni, (ez ma sem probléma), majd teniszezni, ezzel normalizálta a csuklómozgását. A pingponggal NB II-es szintig jutott. Érettebb fővel úszást oktatott és 5000 fős vállalat tömegsportjáért felelt. 5 évvel ezelőtt azonban kezdte felfedezni magán a Parkonson-kór tüneteit.

-Egyszer csak azt vettem észre, hogy minden honnan kimaradok – mondta Tóth József. – Ekkor elhatároztam, hogy megmutatom, még mindig vagyok valaki. Amikor megláttam a pályázatot, úgy éreztem ezt szinte nekem írták ki és elkezdtem edzeni a túrára.

-És most, hogy bizonyított, mi lesz a folytatás?

-Nyereményként október 6-án két napra Milánóba utazhatok, az Európai Parkinson Szövetség konferenciájára. Remélem lesz az előbbihez hasonló kontinens szintű pályázat is, akkor valami magyaros dologgal szeretnék előállni – mondta hamiskás mosollyal.