Megnövelt túlélési esélyek

Egy amerikai onkológusokból álló orvoscsoport a rákkutatás szempontjából kiemelt jelentőségű vizsgálati eredményt publikált nemrégiben az Amerikai Onkológiai Társaság (American Cancer Society) „Cancer" című, neves szaklapjának hasábjain. A texasi egyetem leukémiával, illetve bioimmunterápiával foglalkozó szakemberei az imatinib kezelés eredményeit archív adatokkal összevetve arra az eredményre jutottak, hogy az imatinib kezelés jelentős mértékben javítja a frissen diagnosztizált, krónikus myeloid leukémiában (CML) szenvedő betegek túlélési esélyeit. A publikáció jelentőségét az adja, hogy eddig ez az első vizsgálat, amely adatokkal igazolja az imantinib fölényét a korábban elsőként választandó interferon-alpha (IFN-α) kezeléssel szemben korai krónikus fázisú CML-ben.

A szerzők a frissen diagnosztizált Philadelphia kromoszóma pozitív (Ph+) CML krónikus fázisában lévő betegeknél elért eredményeket az Interferon alpha (IFN-α) kezelésben részesülőknél elért eredményekkel hasonlították össze. Összesen 187 imantinibbel kezelt, krónikus CML-es beteg adatait vetették egybe 650 hasonló, 1982 és 1997 között IFN-α kezelésben részesült beteg archív adataival. Az így kapott eredmények azt igazolják, hogy az imantinibbel kezeltek között kedvezőbb, 80%-os volt a teljes cytogenetikai válasz (a gyógyszer a csontvelő regenerálódását eredményezi) aránya az IFN-α 32%-ával szemben, illetve kedvezőbb volt a túlélési arány is (30 hónapos becsült túlélési arány 98% a 88%-kal szemben).

Egy korábbi vizsgálat (IRIS) már kimutatta az imatinib fölényét az interferonnal szemben, ám az eredmények megítélését nehezíti, hogy az INF-α + ara-C kezelést kapó betegek 89%-a átlagosan 8 hónap elteltével áttért az imantinibre, vagyis az INF-α + ara-C csoport nagy része a későbbi imantinib kezelés előnyeit is élvezte. Ez elkerülhetetlen volt, hiszen etikailag nem lett volna megengedhető, hogy a betegek ne részesüljenek a jobb eredményeket kínáló kezelés előnyeiből. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy etikai megfontolásból feltehetően soha nem fog sor kerülni egy imantinib / nem imantinib összehasonlító vizsgálatra, pedig a legmegbízhatóbb eredmények az ilyen randomizált vizsgálatoktól várhatók.

Az imantinib kezelésben részesülő CML-es betegek és korábban IFN-α kezelést kapó betegek archív adatainak összehasonlítása volt tehát az egyetlen lehetőség, hogy csak imatinibbel és csak interferonnal kezelt betegek adatait hasonlítsák össze. Friss elemzések arra mutattak rá, hogy az un. obszervációs vizsgálatok is eredményezhetnek a randomizált vizsgálatokkal egyenértékű adatokat, ha az „archív" vizsgálati csoportok adatai kellően részletesek, és az összehasonlító elemzés során figyelembe veszik a csoportok közötti különbségeket. Ez azt jelenti, hogy a most publikált vizsgálat is egy randomizált vizsgálathoz hasonlóan hitelt érdemlően bizonyíthatja a túlélésben észlelhető esetleges különbséget. A 837 beteg adatainak többváltozós elemzése pedig egyértelműen azt mutatja, hogy az imantinib kezelés, más tényezőktől függetlenül jelentős mértékben javítja a betegek túlélési esélyeit.

Magyarországon jelenleg 300-500 közé tehető a krónikus myeloid leukémiában (CML) szenvedő betegek száma. Ők tavaly szeptember óta már a betegség felismerésétől kezdve kaphatják a társadalombiztosítás által 100%-os támogatottságot élvező kezelést.