• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gyógyszer Braille tájékoztató

Címoldal Forrás: MVGYOSZ

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közleménye.

A Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) március 12-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy eljárást indít az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 18 gyógyszerfogalmazó cég ellen. Ugyanis véleményük szerint e cégek nem tettek eleget a jogszabályban előírt kötelezettségüknek és nem adtak ki Braille-írással nyomtatott betegtájékoztatót az általuk forgalmazott medicinák mellé.


A VGYKE, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ-nek) egyik tagegyesülete, a 22 tagegyesület egyike. A VGYKE saját kezdeményezésének adott sajtónyilvánosságot, ez azonban nem azonos az Országos Szövetség hivatalos álláspontjával.

Az MVGYOSZ Országos Elnöksége ugyanis nem ért egyet a VGYKE hatósági eljárást kérő indítványával. Magyarországon a Braille-írást a látássérülteknek csak meglehetősen kis hányada ismeri. Nem lenne tehát feltétlenül szükségszerű minden gyógyszerhez mellékelni az egyébként jelentős költség kihatással járó pontírású használati utasítást. A gyógyszerekről szóló tájékoztatók egyébként is több formában, elektronikus úton és telefonon is megismerhetőek. Az Országos Szövetség honlapján már a tavalyi évben egy külön linket hoztunk létre, melynek révén a betegtájékoztatók elektronikus formában hozzáférhetőek.


A probléma teljeskörű megoldását jelenti számunkra, ha a gyógyszerforgalmazó cégek a betegtájékoztatókat elektronikus formában rendelkezésünkre bocsátják. Az elektronikus változatból ugyanis igény szerint az Országos Szövetség illetve a tagegyesületek ezt pontírású és nagybetűs formátumban is kinyomtatják a látássérültek részére.


A VGYKE sajtónyilatkozatában megjelölt 85 000 látássérültre hivatkozás komoly csúsztatást tartalmaz. A látási fogyatékosságuk miatt fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesülő súlyosan látássérültek száma csupán 45 000 főt tesz ki, amelyek több mint 60%-a 65 éven felüli. Ebből adódóan, e létszám jelentős hányada már nem is képes a Braille-írás elsajátítására, illetve használatára.


Természetesen szövetségünk is fontosnak tartja a Braille-írású betegtájékoztatók rendelkezésre bocsátását, ám ez az igény a fentiekből következően nem a súlyosan látássérültek teljes körére vonatkozóan merül fel.


Álláspontunk szerint az info-kommunikációs akadálymentesítésnek mindig a problémához mért leghatékonyabb módját kell megtalálni. Ez vonatkozik a betegtájékoztatók rendelkezésre bocsátására is.