Légimentés - reformtervek

Ezzel csaknem a duplájára nő azoknak az intézményeknek a száma, ahol sürgős esetekben a mentőhelikopterek a kórház területén, vagy annak közvetlen közelében landolhatnak.
Vészhelyzetben minden perccel rohamosan csökken a betegek túlélési esélye orvosi ellátás nélkül. Ráadásul nem elég, ha a nagyvárosokban javul a sürgősségi ellátás színvonala. A kormány azt vallja: az ember élete nem múlhat azon, hogy az ország melyik szegletében él.

Ezek az alapelvek vezették a Gyurcsány-kormányt, amikor a 100 lépés programjának kidolgozásakor az egészségügyi fejezeten belül az egyik leghangsúlyosabb területként a sürgősségi betegellátás helyzetének javítását tűzte ki célul. Ez jelenti a sürgősségi centrumok és sürgősségi osztályok országos hálózatának fejlesztése és új mentőautók beszerzése mellett a légimentés helyzetének javítását is. Az ez utóbbi célt szolgáló, "A magyarországi légimentés középtávú fejlesztéséről" szóló, az egészségügyi- és közlekedési minisztérium összehangolt munkájával kidolgozott előterjesztést 2005. június 13-án fogadta el a kormány.

Az elmúlt évtizedekben sok probléma halmozódott fel, amelyek közül az egyik az, hogy Magyarországon mindössze 10 helikopter-leszállópálya működik kórházban, vagy kórház közvetlen közelében. Ezért a légi mentések körülbelül 90 százalékában szükség van rá, hogy a helikopter landolása után mentő vigye be a beteget a kórházba.

E miatt kell fejleszteni a hálózatot, és éppen ezt a célt szolgálta, hogy az Egészségügyi Minisztérium 2005. november végi határidővel pályázatot írt ki helikopter fel- és leszállópályák létrehozására. A támogatási keret 100 millió forint volt, amiből első lépésben 50 millió forintra lehetett pályázni. Egy-egy jelentkező 7 millió forintot nyerhetett el saját források kiegészítésére - a kiírás szerint a támogatás mértéke a 20 százalék önrészhez 80 százalék volt.

A támogatásra azon - az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződéses viszonyban álló - fekvőbeteg intézmények fenntartói pályázhattak, ahol sürgősségi centrum, vagy sürgősségi osztály működik, és a leendő helikopter leszállóhelyről a betegellátó egység közvetlenül, mentőautó igénybevétele nélkül elérhetővé válhat. A pályázaton elnyert pénzt a kórház fenntartója kizárólag építészeti munkálatokra és a tárgyi feltételek (például a kivilágítás) megteremtésére használhatja fel; tehát működési kiadásokra nem.
A döntést a múlt héten hozta meg a szaktárca, és ez alapján most az ország 8 pontján épülhet leszállóhely mentőhelikopterek számára.

A nyertes települések, illetve pályázók:
Nyíregyháza - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
Sopron - Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórháza
Szeged - Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Gyula - Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórháza
Szekszárd - Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza
Balatonfüred - Balatonfüred Város Önkormányzata
Hatvan - Albert Schweizer Kórház - Rendelőintézet
Miskolc - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat
A szerződéskötést előkészítő tárgyalások ezen a héten indulnak el a nyertesekkel, a leszállópályák pedig - az időjárástól is függően - várhatóan még a tavasszal el is készülnek.

Ezen felül még másfél tucatnyi olyan kórház működik Magyarországon, ahol sürgősségi centrum vagy sürgősségi osztály működik, de nincs helikopter-leszállópálya. Ezeknek a kiépítéséhez a második lépcsőben, a 100 milliós keretből fennmaradó 50 millió forintból nyerhetnek majd el állami támogatást az érintett intézmények. A pályázati kiírásról várhatóan a közeljövőben dönt a szaktárca.