Röntgenmúzeum: a fa röntgengéptől Csernobilig

Boros János tárlata 1895-től Csernobilig, illetve napjainkig öleli fel a sugárzás használatát a gyógyításban és a rombolásban Kapuváron.

Évekkel ezelőtt kezdte el gyűjteni a röntgensugár orvosi felhasználásának relikviáit, aztán ezeket egészítette ki a sugárzás káros hatásainak dokumentumaival, mutatta be a magángyűjteményt Boros János, a kapuvári tüdőgondozó egykori vezetőasszisztense – olvasható a kisalfold.hu portálján.

A napjainkban nyugdíjaséveit töltő szakember a kiállításról elmondta, már csak azért is szívügyének tekinti e szakmát, mert a röntgensugár kutatásában számos megyei szervezet és tudós vett részt, elég csak a győri bencés gimnáziumra gondolni, ahol abban az évben – 1895-ben – mutatták be a röntgensugárzást, amikor ugyanezt Conrad Röntgen Würzburgban megtette.

A gyűjtemény egyik érdekessége az a fényérzékeny üveglemez, melyen egy átvilágított kéz látható és Győrből, a bencésektől származik 1896-ból – emelte ki a gyűjtemény tulajdonosa Boros János, aki hozzátette azt is, ugyancsak a kiállítás része az a kegyeleti sarok, ahol a sugárkutatás 11 magyar áldozatának emlékét idézik fel. A tárlat természetesen tartalmazza azon magyar tudósok – így többek közt Zsebők Zoltán vagy Ratkóczy Nándor – életrajzát, több esetben könyvét is, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar radiológiai kutatásokban.