Egyre több a veszett állat

Szep­tem­ber közepe óta már tu­cat­nyi állatnál iga­zolták a fertőzést, a vírus Bács-Kis­kun, Jász-Nagy­kun-Szol­nok és Pest megyét érinti. Egyelőre rejtély, hogy a be­tegség ho­gyan ju­tott be észrevétlenül az ország közepére. Az Or­phe­us Állatvédő Egyesület által működte­tett eb­rendészet – az Önkormányzati Sajtószolgálat közreműködsével – pár jó tanáccsal segít, hogy az em­ber­re is halálos kór elkerülhető, megelőzhető le­hes­sen.

A ve­szettség vírusos be­tegség. Állatról em­ber­re, em­berről állat­ra, sőt em­berről em­ber­re is ter­jed­het. Az élőlény nyálával adja át, általában vadállat a háziálla­tok­nak, így a kutyán vagy cicán ke­resztül el­jut­hat bárme­lyik em­ber­hez a vírus. Oly­annyi­ra nem el­ha­nyagol­ható kórról van szó, hogy a világon évente 20-25 ezer ember hal bele a tünetek je­lent­kezésekor már gyógyítha­tat­lan ve­szettségbe.

Ma­gyar­or­szágon a rókák ve­szettség el­le­ni im­mu­nizálása rend­sze­re­sen megtörténik. A ve­szettségben aktív gócpont­jai országun­kon kívül van­nak, vándorló beteg vadálla­tok­kal (pl. rókával, denevérrel) kerülhet be az országba. A rókán, denevéren kívül bárme­lyik vadon élő, me­legvérű állat (akár őz, nyúl, vad­disznó, sün, patkány is) hor­doz­hat­ja a vírust.

A kutyákat évente ve­szettség ellen kötelező ol­tat­ni. Seres Zoltán, az Or­phe­us Állatvédő Egyesület vezetője sze­rint sokan az anya­gi kiadások végett megpróbálják elkerülni a szabály­o­kat és nem ol­tatják be háziálla­ta­i­kat. A macskák ve­szettség el­le­ni oltása nem kötelező, de egy természet­ben kószáló macs­ka is könnyedén ha­za­vi­het egy ve­szett állat­tal való találkozást követően halálos vírust. Így a macskáink ve­szettség el­le­ni oltását is célszerű állat­orv­os­sal évente elvégez­tet­ni.

Az Or­phe­us Állatvédő Egyesület tanácsai a halálos ve­szettség elkerüléséhez:
- utcán, gub­basztó, is­me­ret­len háziálla­tot so­ha­se érintsünk meg,
- szelídnek tűnő rókát, egyéb egyébként vadon élő álla­tot kerüljünk el,
- álla­tok te­te­me­it ne en­gedjük háziállat­unk­nak szaglászni, azt kerüljük el,
- ha állat harapás történik, az álla­tot meg kell fi­gyel­ni, hogy van e em­ber­re is veszélyes be­tegsége,

Mi lesz, ha meg­nyalt, meg­ha­ra­pott egy beteg állat?!
Fon­tos, hogy a gyanúsan vi­sel­kedő álla­to­kat messze kerüljük el. Ha bekövet­ke­zik bőrfelület sérülésével járó marás, karcolás, harapás, akkor a sebet azon­nal fertőtleníteni és tisztítani kell. Az állat­ha­rapás tényét je­len­te­ni kell a lehető leg­ha­ma­rabb a házi­orv­os­nak, il­let­ve az álla­tot meg­fi­gyelés alá kell vonni. Em­be­reknél a ve­szettség ki­fejlődése a marást követő na­pok­ban meg­kez­dett, négy oltásból álló sor­oz­at­tal meggátol­ható. Az oltássor­oz­at nélkül azon­ban a vírus­fertőzés szin­te biz­tos, hogy halálos.

Ide­ha­za sem kizárt, hogy el­szen­ved­hető egy ve­szettség vírus fertőzés. Em­be­reknél a ve­szettséget kez­det­ben fejfájás, végtag­gyen­geség, mérsékelt láz, le­hang­oltság, álmat­lanság jel­lem­zi, majd a követ­kező sza­kasz­ban jönnek a légzési és nyelési görcsök, a remegés, az in­gerlékenység, dühöngés és az in­tenzív nyálfolyás. A végső pedig a bénulási sza­kasz, amely vízi­szonnyal (a bénulások előtt ugyan­is a nyelés, ame­lyet ref­lex­szerűen már a víz látványa is kiválthat, görcsös fájdal­mat okoz), fokozódó gyen­geséggel, eszmélet­vesztéssel jár. Na­gyon kevés kivételtől el­te­kint­ve ezt követően beáll a halál. Ma­gyar­or­szágon utoljára ki­lenc­ve­nes évek­ben hal­tak meg ket­ten ve­szettség miatt. Egyikőjük sem kapta meg a harapás után a szükséges védőoltás-sor­oz­a­tot.