• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Több penészgomba, kevesebb asztma

Egészségmagazin Forrás: MTI

A penészgombáknak és a baktériumoknak köszönhető, hogy a vidéki gyerekek egészségesebbek.

A kórokozókkal telítettebb környezet hatására csökken az asztma kialakulásának kockázata  - a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem kutatói vizsgálatuk eredményeit a New England Journal of Medicine című szaklapban mutatták be. Markus Ege és kollégái szerint az eddigi kutatások alapján a jövőben az asztma elleni oltóanyag kifejlesztése is lehetségessé válhat.

A tudósok először a belső terekben lévő porban megtalálható élőlényeket vizsgálták, majd összehasonlították a különböző gyerekszobákban mért eredményeket. A vizsgálatok szerint a vidéken, esetleg tanyákon élő gyermekek több kórokozóval találkoznak, és minél sokszínűbb organizmuskészlettel szembesülnek, annál jobban csökken az asztma kialakulásának kockázata.

Ege szerint erre két magyarázat lehetséges. "Az első lehetőség szerint bár akadnak asztmát előidéző kórokozók, vannak "jóindulatúak" is, amelyek legyőzik és elfojtják a veszélyes csírákat" - fejtette ki a kutató.

A másik megoldás az lehet, hogy - a bélrendszerhez hasonlóan - a sokféle mikroorganizmus jelenléte végeredményben a kórokozók, csírák kiegyensúlyozott flórájához vezet.

Ege kifejtette, következő lépésként az egyes speciális mikrobák szerepét vizsgálják majd, hogy kiderítsék, melyek jöhetnek szóba az asztma elleni hatóanyag kifejlesztésében.

Legolvasottabb cikkeink