A magánegészségügy nem krumpli – összegyűltek a magánellátók

A megnövekedett rezsiköltségek, a hatalmas infláció, a vásárlóerőcsökkenése nem kímélte a korábban 800 milliárdos üzletággá duzzadt magánellátást sem. Az eddigi szinte töretlenül növekvő tendenciát idén a megtorpanás, de egyes ellátóknál a csökkenés jellemezte. A Portfolio keddi magánegészségügyi konferenciáján egy előadó szellemesen meg is jegyezte: rosszabb gazdasági helyzetben a tapasztalat szerint megnő a krumplifogyasztás, „a magánegészségügy viszont nem krumpli”.

Bár a konferencia utolsó harmadában jelent meg az egészségügyi államtitkár, akkor sem önálló előadóként, hanem egy kerekasztal résztvevőjeként, mégis ekkor lett teltház a hivatalos nevén Private Health Forum 2023-nak helyet adó Marriott Hotel tanácstermében. A kerekasztal beszélgetésben Takács Péter államtitkáron kívül részt vett Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója és dr. Mári Róbert, a Wáberer Medical Center ügyvezetője és Schaub Erika, a Generali Biztosító igazgatósági tagja.

A témák között, nem véletlenül, a magán- és a közellátás egymás mellett élése is szóba került. Az Uzsoki Kórház vezetője hatásosan érvelt amellett, hogy a betegek érdeke is az lenne, ha a két szektor a jelenleginél jobban együttműködhetne. Takács Péter elismerte, a magán- és az állami ellátás korábbi drasztikus szétválasztása a végtelenségig nem tartható fenn. Különösen azon a szabályozáson kell változtatni, hogy a magánellátásban megkezdett kezelést nem lehet folytatni az állami ellátásban. Ezt a változtatást segíti, hogy most már minden szolgáltatást, a privátellátásban végzetteket is, fel kel tenni az EESZT-be, tehát egy beteg teljes kórtörténete nyomon követhető, átlátható.

A kerekasztal résztvevői a finanszírozás és az ellátás teljesítménye közötti összefüggéseket is boncolgatták. Ficzere Andrea kijelentette, ugyanazzal az alapproblémával küzdenek a magán- és közellátók: a mostani finanszírozás mellett nem éri meg dolgozni. Az államtitkár szerint nem lehet régi ellátási rendszereket fenntartani, a finanszírozást hozzá kell igazítani a technológiai fejlődéshez. Fontos a teljesítménymérés is a finanszírozás meghatározásánál, de például egy vidéki városi kórház teljesítményét csak egy hasonló ellátó intézményével szabad összehasonlítani. Takács Péter azt is elárulta, hogy a magánellátásban jól működő teljesítményméréseket is szívesen átvesznek, honosítanak a közellátásban: például nem elképzelhetetlen, hogy 2-3 éven belül a bérek meghatározásánál a Waberer Magánkórház teljesítménymérését alkalmazzák majd az állami ellátásban is.

A romló gazdasági helyzetben is volt egy-két terület, amely erősítette a magánellátás lehetőségeit. Ilyen volt például a magánbiztosítási piac növekedése, és egyre több vállalat is úgy gondolta egészségbiztosítást köt munkavállalóinak. Nemzetközi kitekintésben azonban a magyar bővülés is inkább szolidnak számít. Végh Attila, az Eurohealth Ltd. vezetője szerint vannak országok, ahol a nemzet kultúrájának része a biztosítások iránti bizalom, Magyarországon ez kevésbé van így. Ráadásul a korábbi adókedvezmény ösztönzők sincsenek már a biztosítási rendszerben. Ez is az oka, hogy a nagy nemzetközi egészségügyi befektetők, amelyek a környező országokban nagy beruházásokat hajtottak végre a magánellátásban, Magyarországot lényegében elkerülik.

Sokan kérik számon, hogy a magyar magánegészségügyi szektorban kevés a komplex ellátó, inkább a járóbeteg-ellátás, a diagnosztika, az egynapos sebészetek dominálnak. Dr. Fábián Lajos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), Egészségügyi Tagozatának elnöke, a TritonLife Csoport elnöke szerint addig nem lesz a magánegészségügyben jelentős komplex ellátás, amíg nincs hozzá finanszírozás, a biztosítók viszont ilyen csomagokat nem árulnak – szögezte le.

A konferencia első nagy kerekasztal beszélgetésében a VOSZ Egészségügyi Tagozat további képviselői is zömében a pénzhiányról beszéltek. Dr. Kirschner András, a járóbeteg- és foglalkozásegészségügyi ellátás szekció elnöke, a Swiss Clinic ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegek nagy része nem biztosítókon keresztül veszi igénybe a magánellátók szolgáltatásait, hanem saját zsebből finanszírozza. Az infláció, a vásárlóerő csökkenése miatt azonban egyre kevesebben engedhetik ezt meg maguknak. Náluk például azok száma, akik saját zsebből fizetik a szolgáltatást, 25 százalékkal csökkent.

Bár a szervezők megkérték az Egészségügyi Tagozat képviselőit, próbáljanak optimista szemüvegen át nézni, dr. Rádai Tamás, az egészségügyi technológiai szekció elnöke, a 100 milliárdot meghaladó, a beszállítókkal szemben fennálló kórházi tartozásra utalva azt mondta: „Bizakodó vagyok: a helyzet olyan rossz, hogy innen csak felfelé vezet az út." Gyarmati János, a diagnosztikai szekció elnöke is igyekezett valami „jót mondani”, de csak annyi telt tőle: „az év elején növekedési céljaink voltak, de aztán kijött a CT-MR államosításáról szóló rendelet…Azóta gondolkodunk…”

A konferencián a nagy magánellátók vezetői is színt vallottak arról, mit gondolnak a magánegészségügyi piacon, a betegekért, orvosokért vívott versenyről, az idei év tendenciáiról. Dr. Babai László, a Prima Medica EgészségKözpontok vezetője szerint mivel nőtt a magánellátók száma, így valószínűleg az összes eset száma is nőhetett, de az igazgató bevallotta, náluk a stagnálás a jellemző. A Doktor24 Csoport elnöke, Lancz Róbert szerint kevesebb a páciens, de a csökkenést a nagyobb ellátók kevésbé érzik meg. Pedig ahogy a gazdaság számos területén, így a magánellátásban is emelni kellett a szolgáltatások díját. A rezsi- az üzemeltetés-, a bérköltségek ugyanis ebben a szektorban is jelentősen nőttek. Azonban azt már az elnök is érzékeli, hogy „lassan elérjük azt a maximumot, amit a páciensek még ki tudnak saját zsebből fizetni”.

A romló gazdasági környezet hatásait tavaszig nem érezték – mondta dr. Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója, azonban a nyári időszakban speciális programokra volt szükség, hogy a növekedés megmaradjon. Ők sem kerülhették el a díjemelést, de mint az igazgató bevallotta, nem emeltek annyival, mint amennyivel a költségek nőttek. Felhívta arra is a figyelmet, hogy nehéz megmondani, mi lesz a magánellátás jövője, hiszen ez nagyban függ attól, hogy az állami jó vagy rossz ellátást nyújt. És az is befolyásolja, hogy milyen szabályzók jelennek meg. Akár péntekről szombatra virradó éjjel a Magyar Közlönyben – tette hozzá Babai László.

A címben olvasható krumplis hasonlatot dr. Váradi Péter, a Prémium Pénztárcsoport ügyvezetője mondta a konferencián. Alapvetően a válság hatásairól beszélt, amelyek az egészségügyi kiadások szerkezetét is érintették. A pénztárcsoport felméréséből is kiderült, hogy a lakosság a romló környezetre többek között spórolással reagál. Sokkal kevesebbet költöttek étrendkiegészitőkre, fogorvosra, magánorvosra. Egyedül a gyógyszerek forgalma nem változott.

Az ellátási nehézségeket azonban nem csak az anyagiak okozták, Váradi Péter szerint a 2020-as nagy béremelés és a hálapénz kivezetése, helyes diagnózis alapján történt, de megvalósítása és a végeredmény legalábbis a betegek szempontjából erősen „véleményes”. Az állami ellátásban megkereshető magas fizetés ugyanis nem ösztönöz arra, hogy a magánellátásban is részt vegyen egy orvos. Ahogy a Prémium Pénztárcsoport ügyvezetője ismét egy hasonlattal érzékeltette: „Kövér macska kevesebb egeret fog.” Persze ez a tehetetlenség, az állami szektorban tapasztalható kiszámíthatatlan ellátási színvonal, segítheti is a privát egészségügyet, tette hozzá. A jövő tendenciáit ugyanis jelentősen befolyásolhatja, hogy hányan jönnek át az államiból a magánellátásba, de ha a magán-, illetve vállalati egészségbiztosításokhoz adókedvezményt csatolnának, az is növekvő pályára állíthatná a szektort.