A pandémia sem törte meg az egészségügy átalakítását

A legnagyobb szenzációja a csütörtöki XV. IME egészségügyi konferenciának talán nem is az egyébként egyáltalán nem érdektelen előadások voltak, hanem az a tény, hogy a pandémia alatt szinte láthatatlan egészségügyért felelős államtitkárasszony előkerült. S bár Horváth Ildikó túl sok nóvummal nem állt elő, azért erősen kezdett: a koronavírushoz hasonlította a magyar egészségügyet, legalábbis, ami az állandóan alakuló, a körülményekhez alkalmazkodó, nehezen elpusztítható tulajdonságokat illeti.

Az államtitkár beszélt arról, hogy a pandémia sem törte meg azt a 2010 óta zajló munkát, amelyet az egészségügy fejlesztéséért folytatnak, sőt a világjárvány tapasztalataiból hozzá is tudtak ehhez tenni. Horváth Ildikó ezután felsorolta milyen eredményeket ért el az utóbbi időben az egészségügyi kormányzat. Így például a prevenció terén bekerült az immunizációs programba a bárányhimlő elleni oltás, a HPV ellen a lányoknak már a 85 százaléka és a fiúknak is 71 százaléka megkapja a védelmet.

A pandémia az influenza elleni oltások fontosságára is ráirányította a figyelmet, így tavaly ősszel kétszer annyian vették fel a vakcinát, mint korábban. Az államtitkár szerint ez azért is jelentős, mert egyes tanulmányok szerint az influenza elleni oltás a Covid-19 ellen is nyújt valamennyi védelmet. A szűrések közül Horváth Ildikó kiemelte a vastagbél-szűrő programot, a meddőségi vizsgálatokat és az újfajta tüdőszűrő programot a HUNCHEST-et. Ismét megemlítette, hogy léteznek nemzeti egészségügyi programok, bár a konferencia közönsége közül valaki megjegyezte, hogy ezeket egyelőre nem sokan láthatták.

A fejlesztések, a struktúraátalakítás kapcsán is a korábban már megismert változásokat sorolta fel az államtitkár. Így többek között a praxisközösségek felállítását, a járóbeteg szakrendelők, a kórházi infrastruktúra fejlesztését. Külön fejezetet szentelt az Egészséges Budapest Programnak, amelyre 2017-2026 között 700 milliárd forint jut. Kiemelte, hogy a szuperkórház, azaz hivatalos nevén a Dél-budai Centrumkórház megvalósítása tartja a tempót, és 2026-ra elkészül: jelentős változást fog hozni az egészségügyi ellátásban.

Az államtitkár beszélt az egészségügyben dolgozók megbecsüléséről is, a jelentős orvosi béremelésről: 2023-ra két és félszeresére növeli a kereseteket; a szakdolgozók fizetésemeléséről, amely alapján jövőre 72 százalékkal növelik a béreket 2018-hoz képest. Horváth Ildikó szerint ezen kívül a munkakörülmények javításával és más módokon is ki kell fejezniük a megbecsülésüket a dolgozók felé, hiszen mint az előadása elején is mondta, hálával tartoznak a pandémia alatt „halált megvető bátorsággal küzdő” egészségügyieknek.

A finanszírozási rendszer megújítása kapcsán kiemelte, hogy fontos a teljesítményfinanszírozás rendszerének korrekciója, az egészségügyi intézmények egyensúlyi pályára állítása, a pénzügyi reagálóképesség megteremtése, a központosított egészségügyi logisztikai rendszer kialakítása, valamint a „veszteséges” szakmák kompenzációja és a finanszírozási díjparaméterek felülvizsgálata is. Példaként említette, hogy cél a várólisták ledolgozása, de a radiológiában az is, hogy adott időn belül a leletek is elérhetőek legyenek. Szintén fontos feladat – mondta -, hogy ne csak a teljesítményt, hanem a minőséget is finanszírozzák. Hiszen nem lehet ugyanúgy finanszírozni például egy vakbélműtétet abban az esetben, amikor a beteg két nap múlva visszatér a családjához és a munkájához, vagy amikor a beavatkozás után a beteg meghal.

Előadása végén lehetett kérdezni az államtitkártól, aki kitérő választ adott arra a felvetésre, miszerint a hálapénz eltörlésével az ellátás motiváló hatása is csökkent. Élesen reagált arra a kritikára viszont, amely szerint az előadásában több „félrevezető” megállapítás is volt. Horváth Ildikó az oltási kampányra hivatkozva kijelentette: ezt a kampányt mi sikeresnek tartjuk a félrevezető álhírek és hazugságok ellenére. Hozzátette: pontosan megvannak, kik, hogyan és milyen mértékben terjesztik ezeket az információkat.

Talán a legnagyobb különbség a korábbi kórházfenntartók és a még egy éve sem működő Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) között, hogy az előbbiekkel ellentétben nemcsak végrehajtó, hanem proaktív szerepet tölt be az egészségügyi rendszer korszerűsítésében. Erről már a szervezet főigazgató-helyettese beszélt. Takács Péter hangsúlyozta, hogy nemcsak lehetőség, hanem elvárás is, hogy saját ötletekkel álljanak az EMMI és most az egészségügyet is irányító BM elé. Emiatt a szerep miatt is a korábbiaknál sokkal aktívabb az OKFŐ kapcsolata a kórházakkal, társintézményekkel, például a finanszírozóval a NEAK-kal. Hiszen az ötleteket ki kell próbálni, „a puding próbája az evés”.

A főigazgató-helyettes alapcélként említette az ágazat széttöredezettségének, a pazarlásnak, a párhuzamos ellátásoknak a megszüntetését, de beszélt a közeljövő feladatairól is. Többek között a Covid-ellátás eddigi tapasztalatai alapján kívánják megszervezni a pandémia további rendszerét. Takács Péter szerint, ha a Covid-ellátás egy nagy kórházon keresztül bonyolódik, sokkal optimálisabban meg lehet szervezni a humán erőforrást.

Szívügyeként említette az OKFŐ helyettes vezetője az alapellátást, és a népegészségügyet. Beszélt a most felálló praxisközösségekről, amelyek segíthetnek az alapellátás számos problémájának megoldásában, de azt is megemlítette, hogy szükség van a körzethatárok átírására is. A népegészségügy terén pedig kiemelte, hogy szakmailag sokkal jobban kihasználható lenne a 4200 főből álló védőnői hálózat.

És végül Takács Péter beszélt a pénzről is. Egyrészt arról, hogyan lehetne az egészségügyi dolgozók elkötelezettségét erősíteni, másrészt arról, hogyan kellene az egészségügy finanszírozását átalakítani, hogy javuljanak az egészségügyi mutatók.

Az elkötelezettség erősítését szolgálhatná például az orvosi ügyeleti díjrendszer olyan átalakítása, amely a fiatalabbakat is helyzetbe hozná. Tehát a díjakat nem a bértábla alapján számolnák ki, hanem az elvégzett munka mennyisége lenne az alap. Lenne egy kvázi fix óradíj és ezt szoroznák fel a magasabban terhelt szakmákban. El kellene gondolkodni a tervezett szakdolgozói béremelés előrehozataláról, a rezidensi és szakdolgozói ösztöndíjak kibővítéséről, életpályamodell bevezetéséről.

Az ágazat finanszírozásának átalakítása kapcsán Takács Péter azt emelte ki, hogy csak a teljesítményfinanszírozás korrekciójával lehet egyensúlyba hozni az egészségügyi intézmények gazdálkodását. A tvk-rendszerről át kell állni egy olyan rendszerre, amelyben az elosztásnál prioritás az ellátandók száma. Mint mondta, meg kell újítani a laborhálózatot is. Jelenleg 270 labor működik az országban, bőven elég lenne 80. A főigazgató-helyettes végül kijelentette: az üzemgazdaságosabb működés érdekében a kisebb egységek felől a megyei szint felé kell terelni az ellátást.

A pandémia miatt számos elektív ellátás elmaradt, így például a legnagyobb visszaesés a gyermekellátásban a sebészeten és az általános belgyógyászaton volt. Ugyanakkor alacsonyabb mértékű betegszámcsökkenést mértek a nőgyógyászatokon és a szülészeteken, itt a betegszám csökkenés 50 százalékos volt – ezt már Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója mondta.

Az elmaradt műtétek elvégzésének ösztönzésére a várólisták csökkentésére ez érintett ellátásoknál 110 százalékos szorzót alkalmazhatnak a kórházak, a NEAK javasolja ennek 130 százalékra emelését, a forrásigényt már meg is határozták – jelentette ki a főigazgató. Kiemelte: szeptember 1-től visszaálltak az egészségügyi intézmények a teljesítmény alapú finanszírozásra. Így elindulhat a betegszám visszaesés ledolgozása, amit pandémia okozott az intézményekben.

A várólistákkal kapcsolatban megjegyezte, jelenleg 41 209-en várnak valamilyen műtétre, ez 9 ezer beteggel több, mint idén májusban, ami 28 százalékos emelkedést jelent. A pandémia kitörése előtt a várólisták terén Magyarország kifejezetten jól állt az OECD országok között. Például 2019 márciusában 25 240-en vártak valamilyen műtéti beavatkozásra. Ez európai szinten is egy elfogadható arány volt – mondta a főigazgató. Tehát célként ki lehet tűzni ennek a szintnek az elérését – tette hozzá.