Állami kézbe kerülnek a települési kórházak

Az Országgyűlés hétfői döntése alapján május 1-jével összesen hetven egészségügyi intézmény kerül át az önkormányzatoktól az államhoz, közülük 54 kórháznak az állam lesz a tulajdonosa és a fenntartója is. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről szóló előterjesztést, amelyet Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter nyújtott be, 240 kormánypárti igen szavazattal, 82 ellenében fogadta el a Ház.

A jogszabály szerint összesen hetven egészségügyi intézmény kerül át az államhoz: 54 kórháznak május 1-jével fenntartója és tulajdonosa is lesz az állam. Tizenhat esetében most az átvett feladat ellátásához használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon kerül az államhoz, közülük hét már az év eleje óta állami tulajdon.

A tulajdonjog és a fenntartói jog átruházása az államra nem érinti az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét, a lekötött kapacitásainak mértékét, valamint az érvényes szerződés szerinti finanszírozásra való jogosultságát, az átvett feladathoz kapcsolódó egészségügyi ellátási szerződések és megállapodások, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. Ugyanakkor a megállapodásokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet az év végéig felmondhatja.

Az intézmények szakellátási kötelezettségeiről szakértői vélemények figyelembevételével július 1-jei hatálybalépéssel döntenek, ezzel együtt az intézményi várólisták alapján június 30-ig létre kell hozni az országos várólista-nyilvántartást is.
A kórházakkal együtt az állam július 15-i hatállyal a települési önkormányzatok május 1-jén fennálló azon adósságát is átvállalja, amely a kölcsönjogviszonyon vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron alapuló tartozásokat foglalja magában és nevesítve az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett.

A törvény rendelkezik az önkormányzatnál az egészségügyi intézmények irányításával és felügyeletével foglalkozó munkatársak továbbfoglalkoztatására vonatkozó szabályokról, valamint előírja az átvett intézmények vezetésére a pályáztatást. A jogszabály szerint az átvett egészségügyi intézmény működtetését, irányítását ellátó, a települési önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók a szakminiszter által kijelölt központi államigazgatási szerv állományába kerülnek át, kivéve ha annak vezetője az érintett foglalkoztatásához nem járul hozzá.

A parlament elfogadta a fideszes Kósa Lajos zárószavazás előtti indítványát is. Eszerint az államnak a települési fekvőbeteg-intézmények átvétele után egyösszegű kártérítést kellene fizetnie azoknak az önkormányzatoknak, amelyek öt éven belül, ellenérték fejében szereztek gazdasági társasági részesedést az átadott intézményben. Debrecen polgármestere javaslatát úgy indokolta: el kell kerülni, hogy az önkormányzatokat az átadás-átvétel során jogszerűtlenül anyagi károsodás érje.

Kórházszövetségek: az államosítás jó irány
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: "a nem változtatás nagyobb kockázattal járt volna, mint a változtatás". Mint mondta, a kórházak állami átvételéről szóló elvi döntés már korábban megszületett, a mostani határozatok már csak annak a technikai lebonyolításáról szólnak. Kiemelte, a fővárosi és a megyei kórházak átvétele óta az ellátórendszernek már mintegy hetven százaléka állami tulajdonban van.

A fekvőbeteg-ellátó intézmények állami átvételét az év végéig kellett volna végrehajtani. A kórházszövetség elnöke szerint hatékonyabb lesz, hogy májusban veszik át a kórházakat, és azt követően alakítják ki az ellátások minimumfeltételeit.

Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szintén egyetért azzal, hogy felgyorsították az egészségügyi rendszer átalakításának ütemét. Rámutatott ugyanakkor arra: nem az a cél, hogy az államnak minél több kórháza legyen, az államosítás egy eszköz arra, hogy a strukturális átalakítás útjából "kikapcsolják "az eddig esetlegesen akadályt jelentő helyi érdekeket.

A kórházak egységesítése révén már a közös közbeszerzésekkel is olcsóbbá lehet tenni az ellátást, de az intézményeknél további belső tartalékokat is fel lehet majd szabadítani. Ugyanakkor Csiba Gábor szerint a legfontosabb, hogy az államosítás révén nő a betegbiztonság és a munkahelyek biztonsága is.

Mint kifejtette, az erőforrások koncentrációja és szabad felhasználása révén végre lehetővé válik, hogy a nagyobb anyagi forrást, technikát, illetve tudást igénylő ellátásokat - mint amilyen az onkológia - az emberek által elérhető centrumokba rendezzék, míg a kevesebb tudást igénylő, általános ellátásokat közel vigyék a lakosokhoz. Csiba Gábor - utalva arra, hogy az általa vezetett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház már januárban állami tulajdonba került - azt mondta: a tapasztalat az, hogy "az államosítás nagy munkával jár, de az jó irány, nem kell tőle félni".