Az esélyegyenlőség biztosítása nem fakultatív állami feladat

Elfogadhatatlan, hogy a fogyatékosok rovására változzon a gyógyászati segédeszközök támogatása - tudatta közleményben Szabó Máté, az állampolgári jogok  országgyűlési biztosa a tervezett jogszabály-módosításról.

 
"Sem alkotmányos, sem költségvetési sem egyéb szempontból nem indokolható, hogy az állam a megszorítások során éppen azoknak az áldozatára számítson, akik számára a hétköznapi életet segítő, támogatott eszközökhöz való hozzáférés az egyetlen esély a méltó élethez" - tartalmazza a közlemény.

Miközben a fejlett világ egészségügyi szolgáltató rendszere felkészült és alkalmas a fogyatékossággal élő emberek ellátására, addig az ombudsman szerint a hazai jogállami demokrácia még csupán tanulja ezeket a normákat.

A diszkrimináció tilalma és az esélyegyenlőség biztosításának állami célkitűzése nem fakultatív, hanem kötelező feladatot jelent. Ennek a célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának, az emberi méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása, védelme és biztosítása - emelte ki Szabó Máté.

"A fogyatékos emberek végre nem jótékonykodást, hanem esélyegyenlőséget akarnak" - hangsúlyozta az ombudsman, aki szerint "megengedhetetlen, hogy az állam a támogatási rendszer korrekcióit éppen a rendszer legrászorultabbjai rovására hajtsa végre".

A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásáról szóló rendeletmódosítással a szakpolitika célja az, hogy csökkentse az év végéig várhatóan felhalmozódó hiányt, továbbá, hogy "igazságosabb legyen a támogatott gyógyászati segédeszközökhöz való hozzáférés, valamennyi rászoruló részére" - tartalmazza az ombudsman közleménye.

A támogatási rendszer átalakítása a betegek érdekeit tartja szem előtt

Az Egészségügyi Minisztérium tiszteletben tartja Szabó Máté ombudsman úr véleményét, miszerint „a fogyatékos emberek végre nem jótékonykodást, hanem esélyegyenlőséget akarnak". Ugyanakkor szeretnénk felhívni ombudsman úr figyelmét arra, hogy a beteg emberek számára az esélyegyenlőség biztosítását éppen a gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer megléte garantálja - reagált köleményben a szaktárca. 

Mint írják, a rendszer további fenntarthatósága és hatékonysága érdekében volt szükség egy új szakmai koncepció kidolgozására. A technológiai fejlődés következtében a piacon megjelenő korszerű termékekhez képest a korábbi támogatotti kör egyes eszközei elavultak, vagy nem eredményezték azt a maximális egészségnyereséget a betegeknek, melyet még bevezetéskor jelentettek. Más eszközökhöz az árukhoz képest minimális támogatást nyújtottunk, ami az egyes betegeknek nagyon kevés segítséget jelentett, más betegcsoportok számára viszont csökkentette a felhasználható forrást.

Az átalakítás kidolgozásában a Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nagy mértékben támaszkodott a szakmai és betegszervezetek tapasztalataira, és büszkék vagyunk arra, hogy számos kérdésben sikerült konszenzusos, mindenkinek megfelelő megoldásokat találnunk, többek között a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, a fül-orr-gégészeti szakmai kollégiummal, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, és a Magyar ILCO Szövetséggel is. A kétlépcsős átalakítás első fázisa augusztus közepétől lép hatályba megteremtve a januári jelentős változások alapját (a nagy értékű használati eszközök kötelező kölcsönzési rendszert, a keretösszegű támogatás bevezetését, a komplex szolgáltatáscsomagot).

Szeretnénk azt is hangsúlyozni, hogy pl. egy bokaszalag-szakadás vagy bokatörés esetén bokarögzítőt viselő egyén, vagy egy egyébként egészséges, 2 dioptriás szemüveget viselő középkorú hölgy vagy egy méretsorozatos lúdtalpbetétet viselő férfi nem tekinthető fogyatékosnak. Ugyanakkor kiemelnénk, hogy a valódi fogyatékossággal élő betegek számára első lépcsőben augusztus közepén életbe lépő változások a kihordási idő csökkentését, új technológiák befogadását, illetve nagyobb felírható mennyiséget tesznek lehetővé, ezáltal is javítva a betegellátás minőségét.

Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiemelt feladatának tartja, hogy felelősségteljesen és a lehető leghatékonyabban gazdálkodjon az állampolgárok pénzével. A ránk bízott forrásokból a szakma véleménye alapján a legmagasabb elérhető egészségnyereségre törekszünk – vagyis arra, hogy a lehető legtöbb embernek nyújtsunk valódi segítséget - áll a közleményben.