• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Büntetésben az önkormányzati járóbeteg-szakrendelők?

Egészségpolitika Forrás: Weborvos

Minden korábban hangoztatott szakmapolitikai céllal ellenkező a pénzelosztás módja.

A kórházi adósságrendezésre szánt összeg elosztása során ismét indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerültek az idén már egyszer „megbüntetett" járóbeteg szakellátó helyek. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség értetlenül áll a helyzet előtt, hiszen ez ellentétes a kinyilvánított szakmapolitikai elvekkel - tudatta a szövetség elnöksége közleményben.

"Közzétették a Magyar Közlönyben a kórházi adósságrendezésre szánt bő harmincmilliárd elosztásáról szóló kormányrendeletet. A rendelet melléklete szerint 93 egészségügyi intézmény összesen 33.118.232 forintot fordíthat adósságcsökkentésre. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság által nyíltan deklarált cél volt, hogy minél több intézmény kapjon a támogatásból, miközben szakítottak az elmúlt évek hasonló helyzetben használt elosztási gyakorlatával.

Az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint az egészségügyben adódó rendkívüli intézményfinanszírozási források esetében az elosztás alapja az egyes egészségügyi intézményeknek az összesített tárgyévi finanszírozásban meglévő részesedése volt. E rendszernek köszönhetően eddig minden központilag finanszírozott intézmény kapott a rendkívüli juttatásokból, aminek nagysága arányos volt az adott fekvő vagy járóbeteg intézmény magyar egészségügyben betöltött szerepével.

Ez évben csökkentették a járóbeteg szakellátási kasszát, így kasszamaradvány nem képződött, és az önállóan működő járóbeteg szakellátó intézmények teljes egészében kimaradtak az előző években is megszokottá vált többlet juttatásból! Ráadásul számos intézetben – a tulajdonos szűkös anyagi lehetőségei okán – a már szokásosnak mondható év végi forrás kiegészítést (adósságrendezés, „kasszasöprés") eleve betervezték az intézményi költségvetésbe, ami további nem várt terheket jelent a tulajdonos önkormányzatoknak.

Miközben a kórházfüggetlen és önkormányzati tulajdonban maradt szakrendelők látnak el minden negyedik járóbeteget az országban, a fenti intézkedés nyomán jogosan merülhet fel a kérdés: vajon szándékosan büntetik az önkormányzati fenntartásban maradt egészségügyi intézményeket?

Mindemellett a kórházakkal integráltan működő járóbeteg szakellátó egységek helyzete sem tűnik megnyugtatónak, mivel az egészségügyért felelős államtitkár arra kérte a kórházakat, hogy a legrégebb ideje görgetett adósságokat rendezzék. Márpedig az ellátás jellegéből adódóan hosszú lejáratú adósságok inkább fekvőbeteg ellátásban, nem pedig a költséghatékonyabb járóbeteg szakellátásban halmozódnak föl. Magyarán, a kórházakkal integráltan működő járóbeteg szakellátó egységek sem lesznek a kompenzáció nyertesei között. Ráadásul ismét a döntéshozatal anomáliái láthatóak az újratermelődő – elsősorban kórházi – adósságállomány vonatkozásában, melyre hathatós választ – szemben a mostani intézkedéssel – a költséghatékonyabb járóbeteg ellátási formák bővítése jelentené.

Másfelől nézve az is elmondható, hogy egy lehetőségeiben, finanszírozásában szűkülő járóbeteg szakellátás csak a jól láthatóan kapacitásgondokkal küzdő kórházakra ró további ellátási terhet (hiszen ha nem tudják járóbeteg szakellátásban fogadni a beteget, akkor kórházi beutalásra kerül sor).

Végezetül érdemes felidézni, hogy a járóbeteg szakellátás degresszív finanszírozásának 2013. január 1. óta történt csökkentése a fekvő szakellátástól független intézmények nagy részének már eddig is komoly, az éves bevételek 3%-át meghaladó finanszírozási csökkenést okozott, minden kívánatos és hangoztatott szakmapolitikai céllal ellenkező hatást fejtve ki. Összességében az önkormányzati intézmények így teljesítmény alapú társadalombiztosítási bevételeik 7%-os kiesésével számolhatnak 2013-ban 2012-höz képest.

Mindezek okán a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség értetlenül áll a szakmai alapokon nyugvó, és a kormányzat által deklaráltan vállalt szakmapolitikai programok (pl. Semmelweis Terv) teljes mellőzése előtt. Nem tudunk elképzelni olyan „pénzosztási" gyakorlatot, amely egyes ellátó csoportokat negatívan diszkriminál, miközben minden egészségügyi intézmény egyformán a betegek lehető legjobb ellátásán dolgozik" - áll a közleményben.

Legolvasottabb cikkeink