Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon

A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak, tíz érintettből mindössze kettő dolgozik, a foglalkoztatottság lehetősége inkább csak azok számára adott, akiknek olyan típusú tartósan fennálló betegségük, egészségi problémájuk, funkcionális zavaruk, illetve egyéb korlátozottságuk van, amely a munkavégzésben csak kevésbé akadályozó. Célirányos intézkedésekkel (az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével, a közlekedés megszervezésével) legalább 100 ezer olyan ember kaphatna lehetőséget egy értelmesebb, teljesebb életre, akik számára a társadalom ma legfeljebb csak a szűkös anyagi támogatásokat biztosítja - hanzott el a Kézenfogva Alapítvány mai tájékoztatóján.

A KézenFogva Alapítvány „Ránk számíthatsz a munka világában!" akkreditált programja 200 fő megváltozott munkaképességű inaktív és védett szervezeteknél foglalkoztatott személy munkába állítását célozza meg. A sikeres elhelyezkedés érdekében a munkavállalók fele nyílt munkaerő-piaci integrációjukat elősegítő komplex vagy célzott fejlesztésben részesül. A program két éve alatt negyedük nyílt munkaerő-piaci szolgáltatóknál kap állást.

Fehér Miklós, az Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatás vezetője kiemelte a munkavégzés fontosságát, ez nem csupán a fizetésről szól, hanem az emberi kapcsolatokról, a közösségről. Ezt is megkapja a munkavállaló. A Kézenfogva Alapítvány olyan szolgáltatás-csomagot hozott létre, amely mind a munkavállalók, mind a munkaadók igényeit kielégíti és minden esetben személyre szabott.

A beszélgetés egyértelmű konklúziójaként leszűrhető: a téma sokkal több nyílt fórumot kíván. Látszik, hogy a megváltozott munkaképességű emberek alkalmazása nem csupán financiális kérdés, a beidegződött előítéletek leküzdését is megkívánja. Megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazásával a vállalat nem csak az éves rehabilitációs hozzájárulás (964.500 Ft/év/fő) fizetése alól mentesülhet, jól felkészített dolgozója ugyanúgy hozzásegíti a profittermeléshez is.

2011-ben összességében 767 ezer fő – 354 ezer férfi és 413 ezer nő –volt tekinthető megváltozott munkaképességűnek, ők voltak azok, akiknek a munkaerő-piaci jelenlétét egészségi állapotuk valamilyen mértékben hátrányosan befolyásolta. A megváltozott munkaképességűek több mint négyötöde (621 ezer fő) a 45–64 éves korcsoportba tartozik, ezen belül mintegy kétharmaduk 55–64 éves.

Érettségije, illetve annál magasabb végzettsége a megváltozott munkaképességűek alig több mint egynegyedének van (szemben a változatlan munkaképességűek 52,9%-ával), és ezen belül is csak minden ötödik potenciális munkaerő-piaci pozícióját erősíti a felsőfokú végzettség (miközben a többiek körében minden harmadikét).
Különösen Tolna, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében magas az arányuk, ahol minden ötödik személy arról számolt be, hogy egészségi állapotából következően akadályozott a munkaerő-piaci részvételben.

Azokon a területeken, ahol nagyobb az álláskínálat, több az álláslehetőség, a megváltozott munkaképességűek is nagyobb eséllyel (re-)integrálódnak a munkaerőpiacra. Foglalkoztatottságuk azonban még a kedvező helyzetű nyugat-dunántúli, illetve közép-magyarországi régióban is rendkívül alacsony; ezekben a régiókban is legfeljebb egyötödüknek van lehetősége jövedelemszerző tevékenységet végezni (miközben az egészségesek háromszor ekkora arányban dolgoznak). A legnagyobb hátrányt az Észak-Magyarországon élőknek kell elszenvedniük, ahol foglalkoztatási rátájuk 13%. Különösen Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye megváltozott munkaképességűinek nehéz a helyzete; az előbbiben minden tízedik, az utóbbiban pedig minden hetedik-nyolcadik dolgozik.