„Co-payment nélkül nem éri meg részt venni a közellátásban”

Az állami- és a magánegészségügy szektor együttélésének lehetőségeiről beszélt az egészségügyi államtitkár egy minapi konferencián. dr. Takács Péter többek között azt mondta, nem kizárt a szektorsemlegesség, de kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat engedik be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba. Mit gondol erről az egyik legnagyobb magán járóbeteg-ellátó, a Swiss Clinic ügyvezető igazgatója, milyen évet zártak és milyen évre számítanak idén? – erről kérdezte a Weborvos dr. Kirschner Andrást.

Amiről az államtitkár úr beszélt, nem nevezhető szektorsemleges finanszírozásnak, hiszen csak egyes egészségügyi szolgáltatókat érint. Azt pedig egyelőre nem tudni, hogy kik ezek a szolgáltatók. Nem hallani a jelentkezés feltétel rendszeréről, vagy arról, hogy pályázat útján elnyerhető-e ilyen minősítés.

Önök benne lehetnek ebben az államilag finanszírozott kőrben?

Minket egyelőre nem érint ez a rendelkezés, mivel a Swiss Clinic-nek nincs ilyen érdekeltsége.

Ha jól értettem a szektorsemleges finanszírozás célja alapvetően az állami szektor tehermentesítése. Az állami járóbetegellátásra is ráfér a tehermentesítés. Miért gondolja, hogy önöket nem kívánják bevonni ebbe a tehermentesítésbe?

Azért, mert a járóbetegellátásban olyan alacsony az egy ellátásra jutó állami finanszírozás, (kb. negyede a jelenlegi bevételünknek), hogy ha csak azt kapnánk meg, egyszerűen nem érné meg szerződni a NEAK-kal. Más kérdés, hogy ha co-paymentben lehet elszámolni az ellátást egyszerre a NEAK és a beteg felé, úgy a beteg 25 százalékkal kevesebbet fizetne és mi ugyanannyit kapnánk. Ez biztosan növelné a magánellátók járóbeteg bevételét. Ez azonban nem derült ki az államtitkár úr bejelentéséből. Tehát egyelőre kérdés, hogy ha mondjuk a magánellátónál egy 20 ezer forintos vizitet a NEAK 5 ezer forinttal finanszíroz, elkérhető-e a maradék 15 ezer a pácienstől. A nagyműtéteknél sem lehet tudni, hogy például egy 2 milliós csípőprotézis beültetésnél az 500 ezres állami hozzájárulás feletti részt el lehet-e majd kérni a betegtől. Ha így lenne az mindenkinek megérné. Az állam ugyanannyit fizetne és a jelenlegi körülbelül 5-20 százalékos társadalmi réteg, aki a magánellátásokat megfizeti, kiszélesedne. Az állami ellátórendszerre pedig kevesebb eset jutna.

Elsőre úgy tűnt, hogy ez egy nagyon jó „üzlet” lehet a magánszolgáltatóknak, hiszen fix bevételt hozhat az állami finanszírozás kiterjesztése. Most a szavaiból inkább az derül ki, nem biztos, hogy megéri bekerülni abba a bizonyos körbe.

Az állami finanszírozást ismerve talán egyedül az invazív kardiológia és az onkológia állami finanszírozása fedi le a magánellátók költségeit. Ezeket az ellátásokat azonban nem hiszem, hogy megosztják majd a magánszolgáltatókkal. Az állami egészségügy itt igen magas színvonalon teljesít, ezt a komplexitást a magánellátók jelenleg nem tudják.

Egy korábbi interjúban azt mondta 2023. fekete éve lesz a magánellátásnak, mivel a fizetőképes kereslet drámaian csökken. Mennyire jött be a prognózisa?

Egyelőre csak magunkról tudok beszélni. A nagy bővülésnek valóban vége lett. Bár az árbevételünk a ’22-es 7,3 milliárd forintról ’23-ra körülbelül 8,1 milliárdra nőtt, a nyereségünk viszont nominálisan 20 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a magánszemélyek költésében volt. Míg a korábbi években havonta 4 ezren jöttek be az utcáról, tavaly az év kétharmadában már csak 3 ezren. Szerencsére nálunk nagy a vállalati ügyfélkör, ami úgy-ahogy pótolta az árbevételt. A profit nagy részét azonban elvitte az orvosi és asszisztensi 13 százalékos béremelés. 2024-re ismét emelnünk kellett a béreken és emiatt 2 év után muszáj volt díjakat is emelnünk.

Mit gondol, ez az év már jobb lesz?

2024-ben nem számolunk nagy árbevétel-növekedéssel, esetleg kicsit csökkenni fogunk, mert azt hiszem, ez az év is nehéz lesz. Nem látok semmi jelet arra, hogy a magánszemélyek fizetőképessége nőne, és a cégeknél sem tapasztalom a lendületet a bővülésre. Azt saccolom, hogy talán megtartjuk a 8 milliárd forintos árbevételünket, de a nyereségünk tovább fog csökkenni.

Az egész szektorra igaz lehet ez az idei stagnálás?

Nem hiszem, hogy a tavalyihoz képest nőne az ellátások száma a magánszolgáltatóknál. Az árbevétel viszont nyilván emelkedni fog, főleg az infláció miatt, hiszen a 15-20 százalékos munkabéremelés miatt (ennyit kérnek a dolgozók a tavalyi infláció miatt) muszáj lesz az árakat is legalább 10 százalékkal megemelni. Emiatt fognak a szereplők bevételei nőni.

Tavaly azt mondta, 2024. a kilábalás éve lesz…

Igen ezt reméltem, talán a második félévben nőni fognak az ellátási számok. Most még nagyon sokan kivárnak, halogatják a költéseiket. Nem vesznek új bútort, nem cserélik le az autójukat, halasztják a külföldi utazásukat. Ugyanígy vannak számos, nem nagyon sürgős egészségügyi beavatkozással: elhalasztják a heresérv-, a lágyéksérv-, a jóindulatú pajzsmirigydaganat műtétjüket, a protézis beültetéseket. Azonban eljön az a pillanat, amikor már akkora az egészségveszteség, annyira fáj pl. egy kopott csípőízület, hogy muszáj megoperáltatni. Ezek a kiváró páciensek tehát előbb-utóbb feltűnnek majd a magánszolgáltatóknál, de az állami rendszerben is.