EU-S BETEGEKET FOGADNA AZ EGÉSZSÉGÜGY

Annak ellenére, hogy az egészségügyre nincs kötelező előírás az EurópaiUnióban (EU), hazánk a jogharmonizáció során 141 rendeletet épített be amagyar jogrendbe. Az Európai Unió tagállamaiban nemzeti hatáskörbe tartozik az egészségügyi és szociális ellátó rendszer, nincs egységes előírás e szakterületekre,- tájékoztatott egy, a témában tartott tanácskozáson az egészségügyi tárca államtitkára. Jakab Ferencné hozzátette: mivel az unió alapelvei között található a mozgásszabadság, a csatlakozó országoknak az EU-s tagállamokhoz hasonló egészségpolitikát kell kialakítani, amely az egészséget értéknek tekinti. Az egészséges humán erőforrás nélkül ugyanis nincs gazdasági növekedés.

 
A magyar egészségügyi hatóságok a jogharmonizáció során 141 rendeletet építettek be a magyar jogrendbe. Ezek között első helyen említhetőek a betegségek primér prevenciójára vonatkozó rendelkezések. A kormány a tíz évre szóló Johan Béla nemzeti egészségvédelmi programban alapvető célként határozta meg a daganatos, valamint a szív-és érrendszeri betegségek
megelőzését, amelyekben hazánk a világelsők között van. A betegségek elsődleges prevencióban jelentős szerep jut a munkahelyeknek, a munkafeltételek megfelelő javításával ugyanis 10 százalékkal csökkenthető a munkahelyi balesetek száma.

Jelentős szerepet kap az allergiás megbetegedések megelőzése, aminek érdekében már az idén összehangolt kormányzati program indul, például a parlagfűmentesítésre. Az említett feladatok megvalósulásától hazánkban 20-30 százalékos javulás várható a
lakosság egészségében, s nő az egészséges életévek száma,-mondta az államtitkár asszony. Az áruk szabad áramlása a közegészségügyi, járványügyi, fogyasztóvédelmi, minőségbiztosítási területeken jelenti a tagállamok gyakorlatának egységes szabályozást. A környezet egészségügy hazai, de a határokon túli hatása miatt ugyancsak közös védelmet kíván. E területen kiemelt figyelmet fordít az EU az ivóvizek, a fürdővizek, a folyók tisztaságára, a sugárvédelemre és a veszélyes vegyi anyagokra.

 Az unió jelentős előcsatlakozási pénzforrásokat biztosított Magyarországnak annak érdekében, hogy akkreditált laboratóriumokat alakítsanak ki. A tagjelölt országok csatlakozhatnak az EU közösségi akcióprogramjaihoz,
hazánk ezek között kapcsolódni kíván a társadalmi kirekesztés, a
népegészségügy és a munkavédelmi stratégiához. A népegészségügyre szánt, több mint 300 millió eurós alapra a magyar egészségügy is pályázni fog.

Jakab Ferencné szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) is, közvetve ugyan, de javítja az emberek egészségi állapotát. Az egészségügy e tervből két terület fejlesztésére számíthat. Egyik a gyógyintézmények elavult gép-műszerparkjának cseréje, a másik az ágazati informatikai rendszer kiépítése. A jövő évre tervezett EU-csatlakozással hazánkra is vonatkozik majd a személyek és a munkaerő szabad áramlása. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok
polgárainak ugyanolyan gyógyító ellátást kell nyújtani az adott országban, mint a saját polgárainak. Az előre tervezett, de más országban kért egészségügyi beavatkozás elvégzésére azonban az adott ország társadalombiztosítójától engedélyt kell kérni.
A munkaerő mozgás bizonyára érinti az orvosokat és egyéb egészségügyi szakdolgozókat.

Ám Jakab Ferencné úgy látja: a gazdasági, kulturális,
társadalmi különbözőségek miatt nehéz beilleszkedni a különböző országok életformájába, ezért nem lesz jelentős munkaerő vándorlás és letelepedés az EU tagállamokban. Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, általános ápolók és szülésznők diplomájára egyébként minimális, egységes követelmények
érvényesek. A csatlakozással a magyar egészségügy nem csak kap, de ad is az EU közösségének. Egyrészt jól felkészült orvosokat, másrészt a ki nem használt egészségügyi kapacitásait. Ezek között említhető a gyermek szívsebészet, az
ortopédia, a reumatológia. S mivel az egyes EU országokban bizonyos tervezhető műtétekre hosszú ideig kell várakozni, a hazai egészségügy kapós lehet akár az angolok, akár a svédek között.

A kormány elszánt az egészségügyi dolgozók jövedelmének további emelésére, és azt tervezi, hogy a dolgozók elvándorlása helyett az EU országok betegeit legyen képes fogadni a gyógyító ellátó rendszer.