Nem csodaszerek, de hatásosak

„Az emlőrák miatt leginkább a 45-65 éves korúak érintettek, azonban sajnos, mind fiatalabbaknál is felfedezik ezt a daganatos betegséget" – mondta Dr. Maráz Anikó a Szegedi Onkoterápiás Klinika hematológusa egy mai budapesti tájékoztatón. Tudni való, hogy ugyan az idejében felismert kórt jó hatásfokkal gyógyítják, mégis, a szervezett országos szűrővizsgálaton a behívottaknak csupán 38 százaléka él a kontroll lehetőségével.

Noha e betegség okát az orvostudomány máig nem ismeri, azért bizonyos faktorokat már rizikótényezőként tartják számon, lásd életkor, családi előfordulás, korai menstruáció, késői menopauza, idősebb korban vállalt első gyermek, alkoholizálás stb.

Különböző daganatos betegségek, így az emlőrák kezelésére kifejlesztett egyik gyógyszerkészítmény az egyes daganatos sejtekben túlburjánzó kétféle receptor működését gátolja. Ezek a kettős inhibitorok annyira kicsinyek, hogy a tumoros sejtekbe képesek behatolni, s az ott lévő receptorokkal kölcsönhatásba lépnek. További előnyük, hogy a kemoterápiás szerekkel is kombinálhatóak. Az úgynevezett ErB1 és az ErB2 receptorok kettős gátlása hosszabb daganatmentes periódusokat tesz lehetővé.

A tumoros kórképek 2-3 százaléka veserák, vagyis a ritkábban előforduló daganattípusok egyike. Egyetlen esztendőben 2 300-2 400 vese tumort diagnosztizálnak Magyarországon, ami közül mintegy 700 távoli áttéteket okoz. Érdekes módon a férfiaknál kétszer-háromszor gyakoribb az előfordulása, mint a nők körében. A veseráknál három eltérő sajátosságú rosszindulatú daganatfajta alakulhat ki. A Wilms-tumor, vagy nefroblasztóma csak kisgyermekkorban jelentkezik, a rosszindulatú vesedaganat csaknem 10 százaléka ilyen. A felnőttkori rosszindulatú vese tumor 85 százaléka a vesék kanyarulatos csatornáit bélelő sejtekből kiinduló veserák. A harmadik forma a vesemedencét és a vesekelyheket bélelő hámból kiinduló rákok alkotják, ezek felépítésüket és sajátosságaikat tekintve a húgyhólyagot és húgyutakat bélelő hámból eredő daganatokhoz sokban hasonlítanak.

A veserák kezelésére az elmúlt néhány évben fantasztikus eredmények születtek, jelenleg több új gyógyszert forgalmaznak. A nálunk is kapható legújabb a jelátviteli mechanizmusokat belül a sejten gátolja. Lényege, hogy a sejtet differenciálódásra, növekedésre, érképző faktorok képzésére és programozott sejthalál gátlásra serkentik. Eddigi tapasztalatok szerint a gyógyszer a placebót kapó kontrollcsoporthoz képest 5 hónappal hosszabbítja meg az állapotromlás-mentes időszakot – tette hozzá.

„A hematológia területén is rendkívül fontos új, innovatív készítmények születtek" – tudtuk meg Dr. Bátai Árpádtól az Egyesített Szent István és Szent Imre Kórház hematológusától. A vérképzőrendszer betegségei közül a fehérvérsejtek kontroll nélküli szaporodása miatt kialakuló leukémia, ismertebb nevén fehérvérűség számos rosszindulatú betegség összefoglaló neve. Változatos a kórlefolyás, ami közös, hogy kóros sejtek vannak a csontvelőben, a vérben, a beteg állapotromlásával a védekező rendszer szöveteiben és szerveiben – nyirokcsomó, lép – felszaporodhatnak ezek.

A leukémiák a rosszindulatú daganatos megbetegedések 3 százalékát alkotják. Leggyakoribb formájuk a krónikus limfoid leukémia (LL), az összes megbetegedés csaknem harmada. A CLL elsősorban az időskor betegsége, hazánkban mintegy 3 000 beteg él, s évente 400 új páciensről tudnak.

Az EMA (Európai Gyógyszerügyi Hatóság) ez év áprilisában a krónikus limfocitás leukémiában szenvedők kezelésére olyan gyógyszert törzskönyvezett, amely a kóros sejtek felszínén elhelyezkedő, a sejtekre jellemző specifikus részeket – úgynevezett CD20 antigéneket) képesek felismerni, majd elpusztítani. Törzskönyvezett indikációban olyanoknak javallt, akik a korábbi kezelésekre nem reagáltak, a terápia alatt, vagy azt követő félével belül náluk a kór ismét kiújult.

Az EMA 2010 márciusában törzskönyvezte a krónikus trombocitopéniás purpura (a szervezet védekező rendszere, ismeretlen ok miatt saját vérlemezeit elpusztítja, nyomában különböző, súlyosságú, akár halálos kimenetelű vérzések alakulnak ki )kezelésében az első szájon át adható gyógyszert. Ez új hatásmechanizmussal, a szervezetben termelődő vérlemezke növekedés faktorához hasonló mechanizmussal képes a csontvelőben a vérlemezkék termelődését fokozni, szemben a korábbi terápiákkal, amik a vérlemezkeszám csökkenését, illetve pusztulását próbálták megakadályozni.

E szerek hatásmechanizmusa az eddigi gyógyszerektől különbözik, olyan betegeknek adnak hatékonyabb terápiás lehetőségeket, akik betegségére az előrehaladott stádiumban nincs jóváhagyott, standard készítmény. A kezelések mellékhatásaként esetlegesen magas vérnyomás és hasmenés fordul elő leginkább. Noha közérzetromboló jelenségek, de ezek vérnyomáscsökkentővel, „hasfogóval" ellensúlyozhatók. Egyébként világszerte, s most már hazánkban is megannyi klinikai vizsgálat zajlik a különböző tumorokban a szájon át szedhető készítménnyel.