A felismerés gyakran éveket késik, noha a szakértők szerint az elváltozások többsége már 6–8 éves korban jól látható. A probléma a gyerekek és fiatalok 65-75 százalékát érinti.
Miközben Európában évtizedek óta folyamatosan csökken a fogszuvasodás előfordulása, egy kevésbé ismert, probléma válik egyre gyakoribbá. A harapási rendellenességek ma már a gyermekek és fiatalok több mint felét érintik. Bár minden második-harmadik gyereknél jelen van valamilyen eltérés, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része nem fordít kellő figyelmet a jelenségre. Az időben megkezdett kezeléssel megelőzhetők lennének a későbbi, akár egész életen át fennálló következmények.
Általában nem genetikai okból származik
A modern állakapocs átlagosan 30-40 százalékkal kisebb, mint ezelőtt 300 évvel élő őseinké. A mai életmód, mint például a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése vagy a tartós cumihasználat, olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. Ezt támasztja alá, hogy Európában a gyerekek 75 százaléka küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ezzel szemben a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben ez csupán 5-15 százalék. A harapási eltérések túlnyomó többsége nem genetikai okokból alakul ki, hanem az életmód megváltozásából fakad. Ha időben tájékoztatjuk a szülőket, akár a védőnőkön keresztül, a későbbi egészségügyi következmények nagy része megelőzhető. Ma már idősebb életkorban is lehet jó eredményeket elérni fogszabályzással, de csak komplex szemlélettel, és nem kizárólag esztétikai céllal” – hangsúlyozza Dr. Kovács Sarolta, KS Fogszabályozó és Dental Stúdió vezetője.
A harapási rendellenességek egészségügyi hatásai
A mélyharapás, a keresztharapás, a nyitott harapás, valamint a szűk állkapocs és a zsúfolt fogazat nemcsak a mosoly esztétikájára hatnak, hanem az egész test működésére is jelentős befolyást gyakorolnak. A mélyharapás a gyermekek körülbelül 20–25 százalékánál, a keresztharapás további 15–20 százalékánál, a nyitott harapás pedig 10–15 százaléknál jelenik meg. A problémák gyakran együtt jelentkeznek, tovább fokozva a lehetséges egészségügyi következményeket. Gyakran látunk fiatalokat rossz testtartással, és ritkán gondolunk arra, hogy ennek hátterében akár a fogazatuk állapota is állhat. A kisebb állkapocs és a torlódott fogak hozzájárulhatnak a krónikus szájlégzéshez, a visszahúzódó áll kialakulásához, a felső légutak beszűküléséhez, és közvetve az előrehajló testtartáshoz is. A gyermekkori szűk állkapocs az esetek 78 százalékában társul alvászavarokkal.
A problémák egy részét meg lehet előzni
A harapási rendellenességek évek alatt alakulnak ki, így nem feltűnőek, és a szűlők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már nehezebb hatékonyan beavatkozni. A felelősség több orvosi szakterület (gyermekorvos, fogorvos, fül-orr-gégész) között oszlik meg. A megelőzés szempontjából fontos lenne a lehetőség szerint hat hónapos korig tartó szoptatás, amely természetes izomedzésként támogatja a fogív szélesedését, a szájpad fejlődését és az orrlégzést. Az 5 éves kortól javasolt rendszeres szűrés lehetővé teszi a korai beavatkozást, például az állkapocsfejlesztést, amely ebben az életkorban a leghatákonyabb. A kemény, rágást igénylő ételek természetes módon támogatják az állkapocsfejlődését, mint pédául a nyers zöldségek, egész gyümölcsök vagy a diófélék.
Ha érdekel a társasjátékozás testi és lelki hatása az egészségünkre, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!