A gluténhez kapcsolódó betegségekről sok tévhit kering. Érdemes különbséget tenni az autoimmun eredetű cöliákia és az úgynevezett nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) között.
Míg előbbinél a glutén konkrét szöveti gyulladást és bélkárosodást okoz, addig az NCGS esetében nincs kimutatható autoimmun folyamat vagy jellegzetes laboratóriumi marker – ennek ellenére a betegek valós panaszokat élhetnek meg.
Cöliákia: jól ismert autoimmun mechanizmus
A cöliákia autoimmun kórkép, amelyben a glutén fogyasztása gyulladást indít el a vékonybél nyálkahártyájában, a bélbolyhok elsorvadnak, a tápanyagfelszívódás romlik, és hiányállapotok alakulhatnak ki (vas, folsav, B12, D-vitamin, cink). A diagnózishoz vérből kimutatható antitestek (tTG-IgA, EMA) és szükség esetén szövettani vizsgálat is szükséges; a kezelés az élethosszig tartó gluténmentes étrend.
Nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS): létező jelenség, bizonytalan határokkal
NCGS esetén a gluténtartalmú ételek fogyasztása után hasi panaszok (puffadás, görcsök, hasfájás) és extraintestinalis tünetek – például fejfájás, fáradékonyság, ízületi vagy bőrpanaszok – jelenhetnek meg, ugyanakkor nincs kimutatható autoimmun reakció és a bélbolyhok sem sérülnek. A diagnózis kizárásos: először a cöliákiát és a búzaallergiát kell vizsgálni, és csak negatív eredmények esetén beszélünk NCGS-ről.
Mi okozza a tüneteket, ha nem autoimmun folyamat?
A legújabb kutatások szerint az NCGS hátterében nem csak a glutén állhat. Felmerült, hogy a búzában található más fehérjék, például az amiláz-tripszin inhibitorok (ATI), illetve a fermentálható szénhidrátok (FODMAP-ok) is hozzájárulhatnak a tünetekhez. Ez magyarázhatja, hogy nem minden NCGS-es beteg reagál egyformán a gluténmentes étrendre, és az is előfordul, hogy a panaszok inkább búzamentes, mint kifejezetten gluténmentes diétára javulnak.
Diagnózis és tévhitek – mire figyeljünk?
Fontos, hogy a glutén elhagyása előtt orvosi vizsgálat történjen, ellenkező esetben a cöliákia felismerése késhet, és a gluténmentes diéta torzíthatja a diagnosztikus eredményeket. Gyakori tévhit, hogy „ha rosszul vagyok bizonyos ételektől, biztos a glutén a hibás”, holott a hasonló panaszokat irritábilis bél szindróma, laktózintolerancia, stressz és más ételösszetevők is előidézhetik.
Mit tegyen, aki gluténérzékenységre gyanakszik?
Ha a glutén fogyasztásához köthető tünetek jelentkeznek, érdemes gasztroenterológiai kivizsgálást kérni. Cöliákia és búzaallergia kizárása után dietetikus segítségével lehet kipróbálni egy rövid ideig tartó glutén- vagy búzamentes étrendet, tünetnaplót vezetve. Ha javulás tapasztalható, fokozatosan lehet eldönteni, milyen mértékben indokolt a glutén kerülése hosszabb távon.
A nem-cöliákiás gluténérzékenység valódi, de komplex jelenség, amelynek diagnózisa jelenleg nem objektív labor- vagy képalkotó vizsgálatokon alapul. Bár sokaknál javíthat a gluténmentes diéta, fontos kizárni a cöliákiát, figyelni a megfelelő tápanyagbevitelre, és kerülni a túlzott önkorlátozást. Az NCGS esetében az okok és a hosszú távú következmények még nem teljesen ismertek, ezért különösen lényeges a tudatos, szakemberrel egyeztetett döntés.
Források:
- PubMed – Cárdenas-Torres FI. et al. Non-Celiac Gluten Sensitivity (NCGS) – An Update :2021.
- Science Direct – Biesiekierski JR. et al. Non-coeliac gluten sensitivity – The Lancet. 2025.
- Springer Nature – Sergi C. et al. Non-coeliac wheat/gluten sensitivity: Clinical presentation and diagnostic challenges. 2021.
- PubMed – Mansueto P. et al. Non-Celiac Gluten Sensitivity: Literature Review. 2014.
- The American Journal of Gastroenterology – An C. et al. Molecular triggers of non-celiac wheat sensitivity. 2025.
Ha érdekel, mi az a veszélyes trend, amely egyre több fiatalt sodor akár végstádiumú vesekárosodásba, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!