A fogvesztés mélyen személyes, ezért társadalmi ügy

A lakosság 90 százaléka szerint a foghiány még mindig negatív megítéléssel jár: legtöbben az elhanyagoltsághoz vagy a szegénységhez kapcsolják, derült ki egy reprezentatív kutatásból, mely a Positive Health & Care Kft megbízásból készült. 

Fontos a rendszeres ellenőrzés

A fogsor alapvető funkciója elsősorban a táplálékfogyasztáshoz kapcsolódik, emellett szerepet játszik a hangok formálásában is. A nem megfelelő szájhigiéné, legyen szó ritka, helytelen technikával végzett vagy rossz eszközökkel történő fogápolásról, kedvez a baktériumoknak, ami a későbbi kezelendő problémák alapját képezheti. Bár az európai régióban csökken a fogszuvasodás előfordulási gyakorisága a 12 évesek körében, az egyes országok közt már 6 éves korban nagyságrendi különbségek állnak fenn (17%-94%). Az idősebb korosztályban a teljes foghiány aránya országonként rendkívül széles skálán, 5- és 51 százalék között mozog. Mivel a fogszuvasodás eleinte nem jár fájdalommal, rendszeres ellenőrzés nélkül gyakran csak későn derül rá fény, amikor már eléri a fogbelet, és érzékenységet, gyulladást vagy tartós fájdalmat okoz. A súlyosabb állapotok kezelése jóval megterhelőbb, és akár fogvesztéssel is végződhet. 

A foghiány, mint súlyos életminőség-romlást jelentő tényező

Egy országos, reprezentatív kutatás szerint a magyarok 93 százaléka úgy véli, hogy a végtaghelyettesítő megoldásokhoz hasonlóan mindennemű fogpótláshoz is alapjogként kellene hozzáférni, hiszen a foghiány nemcsak rágásban, hanem önbizalomban is szerepet játszik. A felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a magyarok a teljes fogvesztéshez és a fogpótláshoz, milyen életminőségbei, társadalmi és lelki következményei vannak a foghiánynak, mennyire ismerik a rögzített implantációs megoldások lehetőségeit és mit gondolnak a támogatási finanszírozásokról. A 35–44 évesek közül minden negyedik embernek már hét foga hiányzik, a 65–74 évesek 15 százaléka pedig teljesen fogatlan. A friss felmérések arra is rámutatnak, hogy a foghiány nemcsak a mosolyt, hanem az étkezést, a beszédet és a társas kapcsolatokat is megnehezíti. A megkérdezettek 89 százaléka úgy véli, hogy a foghiány miatti életminőség-romlás hasonló terhet jelent, mint más testi fogyatékosságok. A magyar társadalomban a hiányos fogazat ma is stigmát jelent: 93 százalék szerint az „elhanyagoltság” vagy „szegénység” benyomását kelti. Ez az érzet sokszor a társas kapcsolatok, a munkahelyi teljesítmény vagy a párkapcsolati önértékelés rovására megy. 

Az egészségbiztosítás nyújtotta lehetőségek köre

A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXIII. törvény határozza meg, hogy a biztosított mely fogászati kezelésekre jogosult térítésmentesen. Ennek megfelelően, 18 éves kor alatt, illetve 62 éves kor felett (a fogtechnikai költségek kivételével) teljes körű alap- és szakellátás, 18-62 év között sürgősségi ellátás, fogsebészeti ellátás, fogkő-eltávolítás és ínyelváltozás kezelése vehető igénybe térítésmentesen. Valamely alapbetegséggel (diabétesz), epilepszia (alkalmazott gyógyszer), reflux (a betegség magát a fogzománcot érinti, fejlődési rendellensség, tumor, baleseti sérülések) kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, valamint a fogmegtartó kezelésekre (fogtömés, gyökérkezelés, gyökértömés) a biztosított életkortól függetlenül térítésmentesen jogosult.

Ha érdekel a hedonizmus egészségmegőrző hatása, ezt a cikket ajánljuk.