Hasmenésjárvány: a földrajz nem döntő

A Németországban zajló O104:H4 szetotípusú enteroaggregatív és shigatoxintermelő E. coli baktérium okozta járvánnyal összefüggésbe hozható megbetegedés hazánkban ez ideig nem találtak – ez derül ki az Országos Epidemiológiai Központban végzett mikrobiológiai vizsgálatok ismeretében, amelyek eddig minden esetben negatív eredménnyel zárultak, olvasható az ÁNTSZ legfrissebb közleményében.

A megerősített járványügyi és laboratóriumi felügyelet biztosítja a hazánkba esetlegesen behurcolt esetek korai felderítését, függetlenül attól, hogy azok mely országokból kerülnek behurcolásra.

A járvány bejelentése óta fennáll annak a lehetősége, hogy a megbetegedés hazánkba is behurcolásra kerül. Ennek korai felderítésére megtörténtek a szükséges intézkedések. A járvány nem terjed olyan értelemben, hogy Magyarországhoz egyre közelítene – a legfrissebb híradások immár szlovákiai esetről is beszámolnak – a fertőző forrás vagy a terjesztő élelmiszer. A betegek mindannyian Németország északi tartományaiban fertőződtek, és ez igaz az újonnan felderített betegek túlnyomó többsége esetében is (egyedül a lengyelországi két esetről van olyan információnk, hogy egyikük Németországban fertőződött, a másikuk pedig közvetlen érintkezés, a nem megfelelő higiénés szabályok betartásának elmulasztása útján az első betegtől kapta el a fertőzést).

A STEC okozta véres hasmenéses megbetegedések kórházi kezelése elsősorban a folyadékpótláson alapul, az antibiotikum és a székfogó terápia ellenjavallt. A fertőzés következtében szövődményesen kialakuló veseelégtelenség és vérszegénység tüneti kezelést igényel. E járvány kapcsán első alkalommal került alkalmazásra az eculizumab nevű szer. Az első tapasztalatok után úgy tűnik, hogy ez az antitest készítmény jól alkalmazható a Németországban zajló járványban megbetegedettek kezelésére, a tartós vesekárosodás és a halálesetek megelőzésére.