Megmentheti egy koraszülött életét az anyatej

Egy koraszülöttnél életbe vágó lehet, hogy anyatejjel táplálják-e, az anya számára pedig a szoptatás és a fejés az egyik legfontosabb módja, hogy hozzájáruljon a kisbaba egészséges fejlődéséhez - egyebek mellett ez hangzott el a Szoptatásért Magyar Egyesület által szervezett hétvégi debreceni konferencián, melynek fő témája a speciális igényű csecsemők szoptatása volt.

Orvosok, védőnők, gyógytornászok és más szakmabeliek adtak elő többek között az ikercsecsemők, a koraszülöttek, a genetikai betegségekkel született gyermekek táplálásáról, szoptatásuk jelentőségéről. A résztvevők elsősorban laktációs tanácsadók, valamint orvosok, szakdolgozók, védőnők voltak -írta a rendezvényről a szervező civil szervezet közleményben.

Előadást hallgathattak meg az érdeklődők arról, hogy a születés utáni első három évben mennyire nagy jelentősége van a táplálkozásnak. Ugyanis ebben az időszakban különösen fontos, hogy milyen hatások érik a testet: a legújabb kutatások alátámasztják, hogy ezek a tényezők olyan visszafordíthatatlan genetikai változásokat idéznek elő, amelyek a következő generációkra is hatással lehetnek.

A konferencián mások mellett szó volt a kenguru módszer előnyeiről, a szájpadhasadékos újszülöttek szoptatásának lehetőségeiről, a genetikai rendellenességgel született csecsemők táplálásáról, az arc ízületi- és izomeltéréseinek szoptatásra gyakorolt hatásáról és kezeléséről, az idegrendszeri éretlenség és a szoptatás kapcsolatáról, az ikrek szoptatásának támogatásáról, valamint a táplálékallergiákról.

A konferencián elhangzott, hogy döntően az egészségügyben dolgozókon múlik a csecsemők szoptatásának sikere, ezért fontos, hogy a szakdolgozók kimerítő tudáshoz jussanak a szoptatástámogatásról és megfelelően tudják segíteni az anyát és a babát a szülés körüli időszakban. Az egészségügyi dolgozók által adott, sokszor elavult, nem helytálló tanácsok oda vezetnek, hogy az anyák a tervezettnél rövidebb ideig szoptatnak, ami kedvezőtlen a baba fejődése szempontjából.

A közlemény kiemelte, hogy a védőnői adatgyűjtésből származó legfrissebb (2014-es) nyilvános adatok szerint a csecsemők 51 százalékát kizárólag szoptatják az anyák az első négy hónapban, 5 százalékukat túlnyomórészt szoptatják, a csecsemők majdnem 40 százalékát szoptatják és hozzátáplálják, míg 4 százalékukat kizárólag mesterségesen táplálják. A szülés utáni első 6 hónapban már csak a csecsemők majdnem 40 százalékát szoptatják kizárólag, 55 százalékukat már hozzátáplálják.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2017-ben a receptre kiváltott tápszerek forgalma megközelítette a 8,5 milliárd forintot, ennek több mint a fele állami támogatás - írták.